Bagi Zoltán vezetésével Magyarországon elsőként kezdtünk foglalkozni a házi galambok genomikai kutatásával, mert az ágazat nagy fejlődési potenciállal rendelkezik. Az exportpiacokon folyamatos és jelentős volumenű a kereslet a galambhúsra, aminek köszönhetően a hazai szereplők dinamikus fejlődési pályára álltak. A termelés bővülése mellett a termékfeldolgozás és a nagykereskedelem feltételei is kiépülnek. Ennek ellenére a pecsenyegalamb-szektorban még nemzetközi viszonylatban sem terjedtek el a többi ágazatokban eredményesen alkalmazott molekuláris genetikai és genomikai megoldások, pedig sokkal eredményesebbé teszik a termékfejlesztést és -előállítást.

Más területekre szintén az elsők között léptünk be hazánkban, például a házi méhek és a vadon élő állatfajok vizsgálatába. Ezek közül érdemes kiemelni a szarvasféléket, a vaddisznót, a mezei nyulat, az aranysakált és a fácánt. Nemzetközi együttműködés keretében ázsiai elefánttal, sarki rókával, papagájfélékkel is dolgozunk. A többcélú kutatások többségében a genetikai sokféleséget is felmérjük, aminek az eredménye a tenyésztési programokon kívül a konzervációbiológia területén is jól hasznosíthatók. Egyes kutatásainkban a környezethez való adaptációt, a domesztikációt, a fajok közötti hibridizációt vagy az intelligencia genomikai hátterét kutatjuk.

E törekvésünk sikerét igazolják azok a nagyszabású európai, afrikai és ázsiai genomprojektek, amelyeknek magyar képviselője vagyok, vagy ide sorolhatom azt is, hogy több COST-együttműködésnek tagja vagyok. Ezen felül kutatási program keretében térképezzük fel a kiskérődzők hőstressztűrésének és genetikai sokféleségének összefüggéseit, fejlesztjük az európai harcsa növekedési erélyét és a húsgalambtermékek minőségének javítási lehetőségeit, vagy különböző őshonos háziállatfajták és vadállatfajok genetikai diverzitásának a felmérésére alkalmas eljárásokat. Magyarországi cégek megbízásából is végzünk kutatásokat az eredmények gyakorlati hasznosítására, és e tevékenységet szeretnénk tovább bővíteni.

Mivel fontosnak tartjuk a tudományos eredmények társadalmasítását, a szemléletformálást és a fiatalok oktatását, a közelmúltban több projektünk volt, amiben videótartalmat készítettünk kutatási eredményeink bemutatására.

A tudományterület rendkívül gyors fejlődését követve a legkorszerűbb, egyre nagyobb információtömeget adó technológiák és módszerek alkalmazására törekszünk. A laboratóriumban végzett kutatások horizontján egyszerre látjuk az általunk már vizsgált témakörök és alkalmazott módszerek bővítését és fejlesztését, valamint még újabbak, aktuálisan „forrónak” tekintettek bevonását.

Az új generációs szekvenálás, a teljesgenom-szekvenálás és a különböző denzitású SNP-chipek használatával a teljes genomra kiterjedő eredményeket kapunk, ami lehetővé teszi a genom alapú szelekciót, segítve az állatnemesítők munkáját. Ezt azért is kívánatosnak tartjuk, mert egyre nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni az alkalmazott kutatásokra és a precíziós állattenyésztésre.

Kevés kivételtől eltekintve a laboratóriumi infrastruktúránk felújításra szorul. A biotechnológiai munka egyre jobban eltávolodik a klasszikus képtől, ami az olvasók nagy részében is élhet. A laborháttér továbbra is nélkülözhetetlen, de egyre inkább a bioinformatikára kerül a hangsúly. Hatalmas adatbázisokat kell kezelni, szűrni, elemezni. Az elemző munkában egyre nagyobb teret nyer a mesterséges intelligencia, terjed a machine learning (gépi tanulás). Folyamatosan fejlődnek a szoftverek, amiket nem elég beszerezni, hanem kezelni is tudni kell őket. Tehát a humán oldal naprakészen tartásához elengedhetetlen, hogy munkatársaink részt tudjanak venni a költséges kurzusokon, képzéseken.

Ide kapcsolódik, hogy nagy hangsúlyt fektetünk a fiatalok bevonására, szakmai és tudományos karrierjük elindítására. Igen büszkék vagyunk rá, hogy minden jelenlegi PhD-ösztöndíjasunk „saját nevelés”, egyetemi hallgató koruk óta együtt dolgozunk velük. A külföldi, jellemzően fejlődő országokból érkezett hallgatóinkat támogatjuk abban, hogy a képzés után hazamenjenek, és katalizálják az ottani, az otthoni fejlesztéseket.

Terveink közé tartozik, hogy új problémákra, új kihívásokra is megoldást kínáljunk. Ennek részeként szeretnénk kiterjeszteni tevékenységünket a takarmányfejlesztést támogató genomikai munkára, vagy új adalékanyagokra is vannak javaslataink.

Jelenleg partnereket keresünk ezekhez a kutatásokhoz.

Természetesen, folytatjuk a biodiverzitás-csökkenés megállítását és a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodást szolgáló kutatásainkat is.

Dr. Kusza Szilvia

az MTA doktora, egyetemi tanár,

Debreceni Egyetem