Napjainkra a haszonállatok genetikai és genomikai vizsgálata vált az egyik leghatásosabb eszközzé az állattenyésztés fejlesztésére, versenyképessége és fenntarthatósága javítására. A kutatás, a fejlesztés, az innováció és a színvonalas egyetemi képzés, valamint a következő kutatónemzedék kinevelése a célja a Debreceni Egyetem Agrárgenomikai és Biotechnológiai Központjának (AGBK). A 2021. április 1-jével megalakult kutatóközpont máris számottevő eredményeket tud felmutatni, rövid működése ellenére.

A Debreceni Egyetem Agrár-kutatóintézetek és –tangazdasága növénygenomikai és növény-biotechnológiai laboratóriumai, illetve a Mezőgazdaság-, Élelmiszer-tudományi és Környezetgazdálkodási Kar állatgenetikai laboratóriumainak összevonásával hoztuk létre. A laboratóriumok, az őket működtető csoportok természetesen nem előzmény nélküliek, egyesítésük idején már rendelkeztek a mai infrastruktúra és humán-erőforrás alapjaival. Az állatgenetikai laboratórium története például 2006-ig nyúlik vissza, akkor hoztuk létre Jávor András kezdeményezésére.

A három laboratórium a mezőgazdaság más-más területével foglalkozik, de mivel hasonló módszereket és eszközöket alkalmaznak, logikus volt, hogy egy egységbe szervezzük őket, egyesítve kapacitásaikat, és hogy egymás munkájának támogatásával tegyük még eredményesebbé a csoportokat. A hármas struktúrát megőriztük.

A debreceni székhelyű állatgenomikai csoportban jelenleg négy kutató és hat PhD-hallgató dolgozik a vezetésemmel.

Ezen belül kilenc szakcikk a világ legszűkebb élvonalába, az úgynevezett D1 kategóriába sorolt szaklapban jelent meg, négy másikat pedig az ugyancsak jónak számító Q2 besorolású lapban közölték. Ezen kívül számos ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő cikket és két szakkönyvet jegyzünk munkatársaimmal.

Munkánk másik objektív mérőszáma a beadott és az elnyert pályázatok száma. Közel félszáz hazai és nemzetközi pályázaton indultunk. Az állatgenomikai csoport munkatársai részt vesznek a Horizon2020 hálózatban és több nemzetközi COST-együttműködésben, vagyis sok ország kutatóival állunk kapcsolatban vagy folytatunk aktív tudományos együttműködést. Fiatal kutatóink és PhD-hallgatóink nemcsak aktívak pályázatok írásában, hanem kiemelkedően eredményesek, több hallgatói tudományos és innovációs ösztöndíjat elnyertek a csoport létrehozása óta eltelt rövid időben.

Kutatómunkánk eredményességét szakmai kapcsolatrendszerünk fejlettsége is tükrözi. Sok pályázaton eleve csak nemzetközi konzorcium tagjaként lehet indulni, de a kutatómunka természete eleve minél szélesebb körű együttműködést követel. Ezt a belső integráció is elősegítette.

A tudományterület egyik legnagyobb kihívása a mintagyűjtés. Gyakran vizsgáljuk a napjainkban oly sokat emlegetett klímaváltozás okozta hőstressz genetikai és genomikai hátterét, hogy a magyarországi állatállományokat fel tudjuk készíteni a hazánkban is egyre súlyosbodó problémára. Ehhez sokszor olyan földrajzi területről van szükségünk mintára, ahol helyi segítség nélkül sem anyagi, sem technikai szempontból nem volnánk képesek beszerezni őket.

Csoportunk jogelőd intézménye a MÉK állatgenetikai laboratóriuma, amelynek elsődleges feladata azoknak a molekuláris genetikai markereknek az azonosítása volt, amelyek segítségével hatékonyabban tudjuk azonosítani és szelektálni az értékmérő tulajdonságokat kedvezően befolyásoló géneket hordozó egyedeket. E kutatások eredményeiből közel harminc disszertáció készül.

A hús- és tejtermelésre, a betegségrezisztenciára vagy a szaporaságra ható gének genotípusait ma már több tízezer, több százezer egypontos nukleotid-polimorfizmus (SNP) alapján keressük, akár chipeket és új generációs szekvenálási módszereket is alkalmazva, a vizsgálatok célja és hozzájuk rendelt anyagi források alapján.