William J. Beal botanikus érdekes kísérletbe kezdett 1879-ben. A növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodóknak szeretett volna segítséget nyújtani azzal, hogy megállapítja, mennyi ideig csírázóképesek a gyommagvak a talajban – írja a Phys.org. Ehhez 20 darab egypintes (nagyjából 5,7 deciliteres) üveget töltött meg homokkal, és 23 különféle gyomnövényfaj 50 darab magjával. Ezután a az üvegeket szájukkal lefelé ásta el, hogy ne gyűlhessen fel bennük a víz. Ily módon a lehető legjobban imitálta a természetes körülményeket, melyek közt a növények magvai a talajban pihennek.
A 2021-ben kiásott tizennegyedik üvegből származok magok a kutatók legnagyobb döbbenetére ismét csírázóképesnek bizonyultak.
Nem egészen az volt az üvegben, amire számítottak…
2021 óta a Beal kísérletben résztvevő csoport megvizsgálta az üvegben talált növények DNS-ét, és ezzel a kutatás kezdete óta először azonosították pontosan az üvegekben tárolt fajokat. A tudósok, Frank Telewski növénybiológus professzor emeritus, Lars Brudvig, a növénybiológia professzora, Grace Fleming, a növénybiológia adjunktusa és David Lowry, a növénybiológia azt gyanították, hogy egy hibrid példány is volt a üvegben, de eddig nem tudták bizonyítani.
A genetikai elemzésből egyértelműen kiderült, hogy a legtöbb növény molyűző ökörfarkkóró (Verbascum blattaria), de volt köztük egy hibrid, mely a előbbi növény illetve a molyhos ökörfarkkóró(Verbascum thapsus) kereszteződéséből jött létre.
– mondta Fleming.
Miközben Beal kísérletében a legtöbb faj csírázóképessége elveszett az első 60 évben, az ökörfarkkóró magok értékes információkkal szolgálnak arról, hogy mennyi ideig lehetne csírázóképesek egyek magok a természetes talajokban.
A kísérlet kezdete óta eltelt több mint 140 év alatt a talajban lévő magbankok élettartamát újra értelmezhetjük, főleg a ritka fajok megőrzése és az ökoszisztémák helyreállítása szempontjából. Erre példa az olyan élőhelyrekonstrukció, amikor egy mezőgazdasági területen próbálják az őshonos élővilágot helyreállítani. Brudvig rámutatott, hogy az olyan fajok, mint az ökörfarkkórók problémát jelenthetnek ezeknél a munkálatoknál. Az, hogy mely gyomfajok akadályozhatják a természetes növényzet felújulását, attól is függ, mennyi ideig gazdálkodtak az adott területen, hangsúlyozta a tudós.
Beal kérdése továbbra is aktuális
„A Beal kísérlet akkor zárul majd le, ha elfogynak az üvegek” – mondta Lowry. „Ha a következő kiásás után is csírázni fognak a magok, akkor elgondolkodhatunk rajta, hogy a kiásások intervallumát kitoljuk 30 évre. Ugyan ezt még korai lenne a naptáramba beírni, de alig várom, hogy megtudjuk, kicsíráznak-e a magok 2040-ben.”
