A Zalakaros gyógyhely komplex turisztikai fejlesztése című projekt részeként hazánkban elsőként valósult meg a természet körfolyamatain alapuló innovatív, fenntartható városi csapadékvíz-kezelő rendszer.

A zöldfelületeket a Magnolia Art Kertépítő Kft. munkatársai tervezték. A csapadékvíz elszikkasztásának megoldására Vincze Tamás ügyvezető, Green City-akkreditált okleveles kertészmérnök javaslatára kerestek a szakemberek TAM elveken működő új módszert. Csuka Veronika okleveles tájépítészmérnököt kérdeztük a tapasztalatokról.

Miért volt szükség csapadékvíz-keze­lő rendszer kialakítására, miért nem esőkert épült Zalakaroson?

A környező területekről lefolyó vizek korábban a település csapadékvíz-hálózatába kerültek, jelentősen megterhelve azt. Vincze Tamás javaslatára más módszert kerestünk, olyat, ami lehetővé teszi a csapadékvíz elszikkasztását. Újszerű, előremutató, olcsóbb megoldás született a sok elemet magába foglaló, komplex városi fenntartható csapadékvíz-kezelő rendszer formájában. A társtervezők és az önkormányzat támogatta az elképzelést, a testületi ülés pedig jóváhagyta. A tervezői egyeztetéseken a lakosság is részt vett, rendszeres volt a tájékoztatás.

Meg kellett oldani, hogy a parkolókról és egyéb burkolt területekről lejövő vizet olyan szűrőrendszeren engedjük át, ami megfogja az olajat, a nehézfémeket pedig kiszűri, és úgy tisztít, hogy végül megfelelő minőségű víz jut a rendszerbe. A terepalakításkor kikerülő földből dombokat hoztunk létre, amik be tudják fogadni az idekerülő vizet. A megtervezett rétegrendek biztosítják a víz elszikkadását, így az helyben hasznosul. A földmunkák tervezésénél célunk volt, hogy ne kelljen elvinni, majd újrahozni földet, legyen földtömegegyensúly. Minél olcsóbban, egyszerűbben, helyi eszközökkel, anyagokkal akartuk létrehozni a rendszert.

Tervezőkként milyen előtanulmányokat végeztek?

Hazai gyakorlatban is megvalósult mintánk a Miskolctapolcai strandfürdő Green City-akkreditált átalakítása volt. Hasonló elvek szerint készült, mint amit mi is alkalmaztunk, ott is fontos volt a helyi anyagok használata, a helyben hasznosítás. Elsősorban azonban külföldi példákat kerestünk, egyebek közt angol kiadványokat néztünk át a csapadékvíz-kezelésről, hiszen Magyarországon akkor még nem épültek hasonló rendszerek. A tervek leadása előtt jelent meg a Budapest Fővárosi Önkormányzat Zöldinfrastruktúra-füzeteinek kiadványa a vízérzékeny tervezés témában, az is sokat segített.

Hol épült meg a csapadékvíz-kezelő rendszer?

A terület korábban sportpálya nagyságú salakos futópálya volt. Helyén egy faj- és fajtagazdag életközösség jött létre, és a csapadékvíz-kezelést is megoldottuk. A két szikkasztórendszer egyike 476 négyzetméteres, legmélyebb pontja a terepszinttől számítva két méterre van, a 199 négyzetméteres egység mélysége pedig egy méter. Összesen 4718 négyzetméternyi felületről (tetőkről, burkolatokról) jut a víz a szikkasztórendszerbe.

Milyen a talajszerkezet összetétele? Talajjavításra, tápanyag kijuttatására volt szükség?

Készült geotechnikai szakvélemény, ez alapján tudtuk megállapítani, hogy a terület egyáltalán alkalmas-e víz elszivárogtatására. A szakvélemény alapján alakítottuk ki a 20-30 centiméter vastag termőréteget, ami 30% homokot tartalmaz a vízáteresztés miatt, 70%-a pedig termőfölddel kevert komposzt.

A növényanyag összeállításakor mennyire tudtak külföldi tapasztalatokra támaszkodni?

A növényalkalmazás nagyon izgalmas feladat volt, kulcsa a vízfelvevő és párologtató felületek kialakítása.

Kétféle lágyszárú növénycsoportot különítettünk el. A terület egy része egy-két hétig víz alá kerülhet, utána viszont kevés a csapadék, akár hetekig tarthat a szárazság. A kiválasztott fajtáknak ezért bírniuk kell az időszakos vízborítottságot is. A terület másik részére kimondottan szárazságtűrő növényeket terveztünk. Ezek a magasabban fekvő területek, ahol a lejtős kialakítás miatt gyorsan elszivárog a víz, ezért ott a folyamatos szárazságot kell elviselniük a növényeknek. A telepítés utáni első pár évben a begyökeresedés miatt szükséges az öntözés. Automata öntözőrendszer nem épült ki, egy lelkes fenntartócsapat megoldja a feladatot kézi öntözéssel.

Három éve telepítették a növényeket, ennyi idő távlatából vannak már tapasztalataik. Megosztanák velünk a legfontosabbakat?

A virágosnád (Miscanthus sinensis), a vesszős köles (Panicum virgatum), a pántlikafű (Phalaris arundinacea), a réti füzény (Lythrum salicaria) jól tolerálják a körülményeket, a törpe füzek (Salix purpurea Nana, S. viminalis) pedig meglehetősen jól viselik a szárazságot is. Mivel ez a terület a település központi, sokak által látogatott helyszíne, a fajtaválasztásnál fontos volt a látvány, a színvilág is, hiszen Zalakaros fürdőváros, ahol a lakosság és az üdülők az intenzív virágágyások, egynyári-kiültetések látványához vannak hozzászokva. Ezért ültettünk egyebek között sásliliomot (Hemerocallis-fajták), nőszirmot (Iris sibirica), zsályákat (Salvia nemorosa-fajták), kasvirág- (Echinacea) és kúpvirágfajtákat (Rudbeckia).

Hogyan fogadta a lakosság az újdonságot?

Az emberek nagyon szeretik, látványelem lett a településen. Pihenőparkként is üzemel, vannak padok, le lehet ülni. Megváltozott a terület állat- és növényvilága, biodiverzitása. A lakosság aggódott, amikor a munkagépek két méter mélységben 70 méter hosszan kiemelték a talajt a területről, nem értették, mi történik, kétségbe voltak esve. Amint megerősödtek az évelők és kezdett színesedni a terület, akkor nyugodtak meg. Fontos a tájékoztatás, különösen az új dolgoknál. Helyeztünk ki táblákat, amiken megmagyarázzuk a rendszer célját, lényegét, részletesen olvashat bárki a csapadékvíz körforgásáról, a villámárvizekről.

2018–19-ben zajlottak a tervezési munkák, a kivitelezés pedig 2020-ban fejeződött be. Három éve működik a csapadékvíz-kezelő rendszer. Betölti a szerepét?

A település elégedett vele. A szivárogtatófelület teljesítőképessége idővel csökkenni fog, ezért szükség lesz majd korrekcióra. A talajlazítást kell megoldani, mert a felület megtelik porral, bemosódik az aprószemcsés réteg, ami csökkenti a szivárogtató képességet. A kifolyórészek folyamatos karbantartást igényelnek. Vannak olyan növényfajták, amik nem bírták a nagy szárazságot, azokat cserélni kellett. Az első évben sok gyomlálásra volt szükség a területen, illetve a gyepfelületek kaszálását és az öntözést kellett még megoldani a fenntartás során.