0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 3.

Milyen lesz a jövő állattenyésztése?

Erre a kérdésre kereste a választ az Agrofeed Kft. második nemzetközi takarmányozási szimpóziuma, amely a 2021-ben megrendezett monogasztrikus szakmai találkozó után kérődző szekcióval bővült.
A rendezvényen közel 650 baromfi-, sertés és szarvasmarha-takarmányozással foglalkozó szakember vett részt több mint 40 országból (Fotó: Agrofeed)

A 23 éve alapított Agrofeed Kelet-Közép-Európa meghatározó premix-előállítója magyar és orosz gyártóbázissal, valamint közel 40 országra kiterjedő disztribúciós hálózattal. 370 millió brojler, 7,5 millió pulyka 2,6 millió tenyészbaromfi, 2,6 millió víziszárnyas, 135 ezer szarvasmarha, 160 ezer koca és 5 millió hízó takarmányozásában vesz részt.

Októberben új fermentáló üzemet és laboratóriumot adott át Szalkszentmártonban, ahol egy speciális fermentációs megoldás meghonosítása és továbbfejlesztése révén kevésbé értékes takarmány-alapanyagok tartósítását és feltárását végzi, 20-40 százalékkal növelve takarmányozási és piaci értéküket. Az innovatív takarmánytermékek kedvező élettani, teljesítménynövelő és ezáltal költségcsökkentő hatását a szimpóziumon is bemutatták a szakemberei.

Csitkovics Tibor: „A klímaváltozás miatt egyre nagyobb kihívás lesz előállítani a szükséges mennyiségű és minőségű élelmiszert. Tovább kell növelni a hatékonyságot és javítani a takarmányfajlagot.” (Fotó: Agrofeed)

A rendezvényen közel 650 baromfi-, sertés és szarvasmarha-takarmányozással foglalkozó szakember vett részt több mint 40 országból. Az előadásokat neves hazai és külföldi kutatók, szakemberek tartották olyan témákról, amelyek a leginkább foglalkoztatják az ágazatot, például az antimikrobiális rezisztencia, a fenntartható és gazdaságos takarmányozás, az állattenyésztés digitalizációja vagy az egyre szigorodó társadalmi elvárásoknak való megfelelés.

Az elmúlt hatvan évben az élelmiszerelőállítás lépést tartott a népességnövekedéssel, sőt, jóléti forradalom is lezajlott – mondta megnyitójában Csitkovics Tibor, az Agrofeed alapító tulajdonosa és vezetője.  15,3 szorosára emelkedett a baromfihús-, közel 5-szörösére a sertéshús-, 6-szorosára a tojás- és 2,6-szorosára a marhatermékek előállításának volumene. Az ezzel párhuzamosan zajló tudományos forradalomnak köszönhetően új hibridek, technológiák jöttek létre, korszerűbbé vált a takarmányozás. Míg 1960-ban átlagosan 3,75 kg takarmányra volt szükség egy kilogramm hús előállításához, mostanra ez 2,65 kg-ra csökkent, és míg akkor 540 kg húst adtak el egy koca után, jelenleg 2,2 tonnát.

„A klímavédők és állatjóléti aktivisták nincsenek tisztában azzal, mennyit tettünk ezekért a célokért”

-emelte ki a vállalatvezető. Míg 1960-ban 0,8 millió koca kellett 1 millió tonna hús előállításához, jelenleg a harmada is elég, 30 százalékkal kevesebb takarmány felhasználása mellett. 60 éve 645 millió csirke állított elő 1 millió tonna húst, amihez jelenleg 339 millió is elég.

A Föld folyamatosan növekvő lakosságának élelemigényét mégsem lehet kielégíteni. Miközben az emberiség 10 százaléka éhezik, a klímaváltozás miatt egyre nagyobb kihívás lesz előállítani a szükséges mennyiségű és minőségű élelmiszert. Tovább kell növelni a hatékonyságot és javítani a takarmányfajlagot. Ezzel lehet elkerülni a katasztrófát.

Mivel járul hozzá ezekhez a célokhoz a tudomány? A haszonállatok takarmányozásának aktuális kihívásairól és lehetőségeiről tartott előadást dr. Dublecz Károly, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanszékvezetője. Egyebek mellett kiemelte, hogy elkerülhetetlen a társadalmi és környezetvédelmi aspektusok termelésbe integrálása, de hozzátette azt is:

nem hiszi, hogy bármelyik más iparágban sikerült akkora arányú karbonlábnyom-csökkentést elérni, mint az állattenyésztésben.

Ezzel együtt az élelmiszerláncok belátható időn belül meg fogják követelni, hogy a mértéke jelölve legyen a termékeken.

Dr. Jerzsele Ákos egyebek mellett kiemelte, hogy a rezisztens kórokozók elterjedésének fő felelőse az emberek kórházi kezelése, de az állatgyógyászatban is csak életet veszélyeztető állapotban és nagyon megfontoltan ajánlott az antibiotikum-kezelés (Fotó: Agrofeed)
Míg a COVID néhány év alatt közel 5 millió áldozatot követelt globálisan, az antimikrobiális rezisztencia (AMR) hamarosan egy év alatt 10 millió ember korai haláláért lehet felelős

– emelte ki dr. Jerzsele Ákos, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezetője. A legfrissebb kutatási eredmények ismertetése mellett aláhúzta, hogy tenni csak globális összefogással és az „egy egészség” elven lehet, vagyis együtt kell dolgozniuk a szakembereknek a humán-, az állat- és a környezeti egészség érdekében, mivel mindegyik terület hat a másikra.

A multirezisztens kórokozók természetes vizekben és vadon élő állatokban való megjelenésének kutatásait mutatta be dr. Kardos Gábor, a SOTE munkatársa, kiemelve, hogy ezek a rendkívül veszélyes kórokozók milyen genetikai tulajdonságaiknak köszönhetően képesek átjutni egyik élő szervezetből a másikba.

Ha az állattenyésztés meg akar felelni a környezeti fenntarthatóság követelményeinek, de a fogyasztók nem hajlandók megfizetni ennek a költségeit, akkor nem marad más, mint a hatékonyság növelése,

amihez társadalmi szintű kommunikációnak, felvilágosításnak és oktatásnak kell társulnia. Egyebek mellett erre hívta fel a figyelmet dr. Pachinger Zoltán, mezőgazdasági tanácsadó, aki „Zöld és fenntartható forradalom, kontra gazdaságos élelmiszerellátás” címmel tartott előadást.

Az Agrofeed októberben új fermentáló üzemet és laboratóriumot adott át Szalkszentmártonban, ahol egy speciális fermentációs megoldás meghonosítása és továbbfejlesztése révén kevésbé értékes takarmány-alapanyagok tartósítását és feltárását végzi (Fotó: Agrofeed)

Az Agrofeed itthon elérhető alapanyagokra fejlesztett, innovatív eljárással fermentált takarmánytermékeihez kapcsolódó vizsgálatokat mutatta be Alpár Botond kutatás-fejlesztési vezető. Egyebek mellett kiemelte, hogy az eljárást bármilyen takarmánynövényen alkalmazni lehet, eredménye pedig egy olyan termék, amely költséghatékonyan járul hozzá a jobb emésztéshez és tápanyagfelszívódáshoz.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: