0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. február 21.

Az állattenyésztés és a növénytermesztés működésének harmonizálása

Folyamatosan kihívások érik a magyar mezőgazdaságot. A kormányzat is érzékeli ezt, ezért kiemelten nagy támogatást nyújt a mezőgazdaság fejlesztéséhez, feladatainak megoldásához.

A feladatok között a két legfontosabb próbakő a klímaváltozás, valamint a versenyképesség állandó növelése. Egyúttal meg kell felelni a társadalmi elvárásoknak, a szociálpolitikai igényeknek, a társadalmi igazságosságnak és az életminőség javításának is. Jávor András írása.

Egyensúly, egyensúlytalanság, érdekazonosság, érdekellentétek egy elkötelezett állattenyésztő szemével

A klímaváltozás egyre romló feltételeket teremt a gazdálkodásban. Ez nemcsak nehezebb munkakörülményeket jelent, hanem a társadalom vélt és valós igényeinek változásait is. Az önmagában is kedvezőtlenebbé váló környezet, a háborúk, a potenciálisan újonnan jelentkező versenytársak (Ukrajna, Oroszország), valamint dezinformációk sora növeli a zavart a mezőgazdasággal, élelmiszer-előállítással kapcsolatosan az ágazatban. Ezeknek az eszméknek a terjedése egyenesen rombolja az utat a döntések és a valódi fejlesztések előtt, miközben folyamatosan növekszik a világ lakosságának mennyiségi és minőségi élelmiszerigénye. A több, mint 8 milliárd ember élelmezése különösen nagy kihívást jelent a világ agráriumának.

A piac és pénz nem jelent automatikus megoldást

A komplex feladatok növekedésének kezelése ugyanakkor nem szűkíthető le csak a piac szabályozási képességére, hiszen a tervezés elemi lehetőség és szükségszerűség a feladatok feltárásának és megoldásának optimalizálására. Amennyiben tennivalóink vannak a világ fenntartható működésében, amennyiben feladataink vannak a világ élelmezésében, amikor kötelességeink vannak az utókorral szemben a fenntarthatóságban, akkor sokkal tudatosabban, hatékonyabban kell megszervezni a működést. Történelmi példák sora bizonyítja, hogy a „piac és pénz” irányította gazdaság nem jelent automatikusan optimális megoldást.

Ha ez igaz a világ működtetésére, akkor a nemzetek és országok feladatainak elvégzésére is igaz kell, hogy legyen. Ha igaz az országokra, akkor igaz az egyes ágazatok működésére és együttműködésére is.

Ugyanis ha nem komplexen és harmonizáltan működtetjük az agráriumot, ütköznek az érdekek, felbomlanak a harmóniák, és törésvonalak alakulnak ki a szereplők között. A mezőgazdaság a termelők, az input- és output-kereskedők, a szolgáltatók, a feldolgozók és a fogyasztók összetett világa, amely terhelt az együttműködés kötelezettségével és az eltérő érdekek bonyolult rendszerével.

Feladata a környezet fenntartható hasznosítása, a világ lakosságának élelmezése, a növénytermesztés, állattenyésztés és az élelmiszer-előállítás minél hatékonyabb működtetésével. A résztvevők versenyhelyzetben vannak, és érdekeik számos területen ellentétesek, de mégis szükséges a szereplők minél jobb együttműködése. Ezért nélkülözhetetlen a tervezés, a környezet és a társadalom igényeinek figyelembevételével. Egyaránt hiba, ha túl nagy szerepet szánunk a spontán, csak piac irányította fejlődésnek, illetve ha abba nem racionálisan, az emberiség egyetemes érdekeinek ellentmondó módon szólunk bele. Főként akkor, ha egy torzított piacról van szó, amelyben a támogatási rendszer, a piacvédelem, a szereplők eltérő érdek­érvényesítő képessége jelentős zavaró tényezők.

Mérlegen a két ágazat

Nézzük, hogy mint állattenyésztő, én milyennek látom a jelent és a jövőképet?

Nehéz a versenyképességi szinteket összehasonlítani a különböző ágazatokban, vajon melyik a jobb eredmény? A csirke 1,4 kilogrammos fajlagos takarmányhasznosítása, vagy egy kocára nézve, az évi 40 egyed feletti hízóhasznosulás a dicséretesebb eredménye-e? Hogyan viszonyul ez a 8-10 tonnás búzatermelési átlagszinthez vagy a 2-3-4 tonnás hektáronkénti szójahozamhoz? Talán egy-egy faj biológiai lehetőségei, illetve a genetikai potenciál kihasználása jó alapja lehet a hozzávetésnek. A búzatermelésben az 1990-es

5,08 tonnás hektáronkénti átlag­ered­ménnyel szemben 2021-re 5,93 tonnához jutottunk el (+16,78%). A kukorica ’90-es évekbeli 4,09 tonnás átlagtermése 2021-re 6,13 tonnára emelkedett (+49,8%). Az egy tyúkra jutó tojástermelés emelkedése 34,6 százalékkal, a tejtermelés tehenenként 70,6 százalékkal nőtt ugyanazon időszak alatt. A különbség a két ágazat között a kiegyensúlyozottságban van. Míg a növénytermesztés szélsőségesen ingadozott évente, az állattenyésztési produktum folyamatos és kiegyensúlyozott volt.

A búzatermelésben az értékelt több mint 30 év alatt a leggyengébb és legtöbb búzatermés között 2,2-szeres, a kukoricahozamokban több, mint 2,1-szeres volt a különbség. Nincs olyan gazdasági tevékenység, amely ezeket a hullámzásokat, ingadozásokat ellensúlyozni tudná és meg tudná védeni a gazdálkodókat.

A búzában 3 és fél évtized alatt stagnálás, a kukoricában mérsékelt eredménynövekedés volt, nagy ingadozások mellett. Közben genotípusváltás, több ezer milliárdos technológiai és gépesítésfejlesztés, precíziós rendszerek beépítése folyt a növénytermesztésben. Ezek ismeretében az előrelépés, a teljesítménynövekedés nem megfelelő, a költségnövekedés – inputanyagok, munkabér, a versenyképességet biztosító jövedelemigény – ettől sokkal gyorsabb javulást igényelt volna.

A biológia lehetőségeit figyelembe véve a hozamok közelítik a genetikai potenciált tojás, sertés, csirke esetében. Az biztos, hogy a modern állattenyésztő telepek közül (sertés, csirke, tyúk, tehenészet) több található a világtermelés élvonalában, mint a növénytermesztés területén. Igaz, itt a gazdák kiválasztódása, szelekciója és a koncentrációnövekedés is jelentősen intenzívebb volt, mint a növénytermesztésben. Vannak kivételek az állattenyésztésben is az alágazatok között – a juhnál, húsmarhánál, víziszárnyasoknál –, ezekről tudjuk, hogy technológiájuk nehezebben tehető intenzívvé. Ezek az ágazatok akkor maradnak fenn, ha tudunk javítani körülményeiken. Nehezebb a környezeti feltételek megteremtése a tartástechnológiában, de a genetikai, genomikai, takarmányozási tartalékok itt is jelentősek.

Takarmánykeverék alapanyagok
Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: