0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 5.

Klímaváltozás miatt terjednek a vérszívó denevérek és velük a veszettség is

Ahogy egyre melegszik a klíma, a vérszopó denevérek elterjedési területe egyre északabbra tolódik. Hamarosan akár az Egyesült Államok területén is megtelepedhetnek, és magukkal viszik az általuk hordozott betegségeket is.

„Azt találtuk, hogy a vérszopó denevérek (Desmodus rotundus) elterjedési területe idővel északabbra tolódott, köszönhetően a már bekövetkezett klímaváltozásnak, ami egybevág a latin-amerikai országokban növekvő számú veszettség esetekkel” – idézte a Phys.org Paige Van de Vuurst-ot, a Virginia Tech Transzlációs Biológiai, Orvostudományi, és az Egészségügyi Végzős Programjának doktoranduszát. Az Ecography című tudományos lapban közölt tanulmány szerint

a jelenleg Mexikó, Közép- és Dél-Amerikában élő vérszopó denevérek várhatóan 27 éven belül az USA-ig vándorolnak.

A hipotézisük szerint a változó évszakok – hőmérsékleti különbségek a leghidegebb és legmelegebb évszakok között – miatt a vérszopó denevérek élettere kibővült, miközben stabilabb, állandóbb időjárású égövet keresnek.

Vérszopó denevér. Fotó: Juan Cruzado Cortés – https://www.inaturalist.org/photos/295368855, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=134572684 CC BY-SA 4.0, Link

Jelenleg Latin-Amerika érzi ennek a hatását, mégpedig a veszettség miatt elhullott haszonállatok révén. Ez pedig aggodalomra ad okot, különösen az USA kiterjedt szarvasmarha ágazatára nézve. Annak érdekében, hogy a jövőben várható eseményekre felkészüljenek, Kolumbiában a Virginia Tech és három helyi egyetem közreműködésével kutatták a denevéreket különböző éghajlati körülmények között, kezdve a párás dzsungelektől egészen az Andok ködös, hideg lankáiig.

Bár a tanulmány megerősítette a vérszopó denevérek elterjedési területének északabbra tolódását, a szerzők arra is rámutattak, hogy koránt sem sikerült minden tényezőt feltérképezniük, ami a betegség terjedésére hatással lehet.

Az analízishez az országok összesített veszettség adatait vették alapul, de információk híján nem tudták figyelembe venni az olyan tényezőket, mint helyi antropogén hatások kiterjedtsége. A szarvasmarha állomány sűrűsége, illetve az állattartáshoz köthető területhasználati változások, a biodiverzitás csökkenése mind olyan faktorok, melyek befolyással lehetnek a veszettség háziállatokra illetve emberre való átterjedésére. Minél kevesebb természetes táplálékforrás áll a rendelkezésre, minél nagyobb az állatállomány sűrűsége, és minél töredezettebbek a természetes élőhelyek, annál nagyobb az esélye, hogy a denevérek emberekkel vagy haszonállatokkal találkoznak, és átadják az általuk hordozott veszettség vírusát.

Az Egyesült Államok területén most is jelen van a veszettség, így nem új betegség behurcolásáról van szó, csupán egy újabb hordozó megtelepedéséről. Eddig jellemzően a rovarevő denevérek, a mosómedvék, a bűzös borzok és a rókák voltak az embereket érintő fertőzések fő forrásai.

Forrás: Phys.org

Magazin ajánló: