A 18. Növényorvos Napon ezeket, továbbá a növényvédelem és környezetvédelem kapcsolatát taglalták, valamint új módszerek és kutatási eredmények is szóba kerültek. A megnyitón elhangzottakat már olvashatták az előző heti számunkban, most a kertészettel összefüggő előadásokat foglaljuk össze.

Évek óta tart az egyeztetés az Európai Unió fenntartható növényvédőszer-használatát előíró rendelettervezetéről, ami a 2009/128/EK irányelv módosítása lesz, derült ki Gábriel Géza, az Agrárminisztérium főosztályvezető-helyettesének előadásából. A sokat emlegetett zöld megállapodást (Green Deal) 2019-ben hozta nyilvánosságra a közösség, abban szerepelt először célként a növényvédő szerek használatának felére csökkentése. Egy évvel később megszületett a Termőföldtől az asztalig (Farm to fork) címen ismertté vált stratégia, és pontosította, kibővítette a célokat: a kémiai növényvédő szerek és a használatukból eredő kockázat, illetve a veszélyesebb szerek felhasználásának felére csökkentése szerepel benne, a céldátum pedig 2030.

Mindezek azonban stratégiai célok, nem jogszabályok, hangsúlyozta Gábriel Géza, és azt kell majd betartani, ami a készülő jogszabályban szerepel. A rendelettervezetet tavaly adta közre a Bizottság, és élénk tárgyalások folynak róla. A Tanácsban a tagországok képviselői vitatják meg és az Európai Parlamentben is tárgyalják, bár annak csak véleményezési joga van. A rendeletet szó szerint kell betartani, ezért messze nem mindegy, hogy mit tartalmaz. Első körben mind a három cél bekerült, és teljes körű felülvizsgálat folyik a növényvédelemre vonatkozóan, vagyis az integrált védekezésben kultúraspecifikus szabályokat ír elő, változások várhatók a permetezőgépek felülvizsgálatában és a szakirányítási rendszerben.

Kritikus pontok

A rendelettervezettel kapcsolatban az egyik kifogás, hogy nem veszi figyelembe az egyes tagországokban az egy hektárra kijuttatott növényvédő szerek mennyisége közti nagy különbségeket.

Az is nagy kérdés, hogy 2030-ra megvalósítható-e ilyen mértékű csökkentés. Nem tudható, hogy mi történik, ha mégsem sikerül betartani az előírást. A mezőgazdaság nem szabályozható algoritmusok alapján, hangsúlyozta Gábriel Géza. Kérdéses az is, hogy a meghatározott metodika valóban azt méri-e, amire céloz, ugyanis a megvásárolt készítményeket veszi alapul. Nagy gátja a változásnak, hogy nincsenek megbízható más lehetőségek a növényvédelemben, amik lehetővé tennék a használt kémiai készítmények megfelezését.

A veszélyes szerek esetében pedig nem a tagállamoknál van a labda, ugyanis ezeket a helyettesítésre kijelölt készítményeket akkor vonják ki a forgalomból, ha lesz helyettük más. Ez pedig a gyártók fejlesztéseitől függ.

Az érzékeny, azaz nitrátérzékeny területeken alapesetben minden növényvédő szer kijuttatását tiltaná a rendelettervezet. Magyarországon ebbe a kategóriába tartozik több mint 4 millió hektár, azaz a mezőgazdasági területeink kétharmada, de vannak olyan tagországok, amelyeknek a teljes területe ilyen. Ez az irány tehát senkinek sem elfogadható. Hazánk álláspontja szerint az uniós engedélyezési rendszer képes kezelni a nitrátérzékeny területek problémáját.

Az időközben elkészült tanulmányt nem találták kielégítőnek, a cseh uniós elnökségi ciklus végén a miniszterek tanácsa a kiegészítését kérte. Az idén a spanyol elnökség alatt ismét több mint húsz miniszter jelezte, hogy nem megfelelő az elkészült összegzés. A tárgyalások során tagállami kötelezettség helyett inkább közösségi célként jelölnék meg az előírásokat, illetve rugalmasabb rendszert javasolnak az érzékeny területeken.

Gábriel Géza szerint mindenképpen fontos az integrált növényvédelem gyakorlati megvalósítása. Ezzel bizonyítani lehetne a közvélemény előtt is, hogy lehetséges környezetkímélő növényvédelmet folytatni. Ehhez megvan a hazai szakértelem, és a megvalósításban sokat segít a Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara.