A rendezvényen bemutatták a Magyarország, Románia és Szerbia szakképző és felsőoktatási intézményeinek együttműködésében megvalósuló Horticulture 4.0 Erasmus+ programot, amelynek fejlesztési eredményei hozzájárulnak ahhoz, hogy a kertészeti szakmát szerzett fiatalok képesek legyenek a legújabb üvegházi technológiák magas szintű alkalmazására. A rendezvényen a mesterséges intelligencia kertészeti alkalmazásairól és a hajtatás hatékonyságát növelő precíziós technikákról is hallhattunk.
A 21. század az agrárágazatban is a digitalizáció és a mesterséges intelligencia kora, a korszerű technológiák alkalmazása elengedhetetlen a minőségi termékek gyártásához, hangsúlyozta Farkas Sándor agrárminiszterhelyettes a konferencia megnyitóján. Kiemelte,
Ezek érvényesültek a Vidékfejlesztési Program keretében 2021-ben megjelent Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása című pályázatban is. A gazdák megértették a modernizálás szükségességét, a beérkezett mintegy 3000 pályázatból 2634-re 192,33 milliárd forintot ítéltek meg. A támogatásból eddig 1,5 millió négyzetméter üvegház, 900 ezer négyzetméter fóliaház épült és 5 ezer hektár gyümölcsöst telepítettek. A Digitális Agrár Stratégia részeként fontos a megfelelő utánpótlás nevelése is, ehhez kapcsolódóan az Erasmus+ a megfelelő tudásprogram, tananyag kidolgozásában segíti a mezőgazdasági iskolákat.
Szakoktatóknak, tanulóknak
A Magyarország, Románia és Szerbia szakképző és felsőoktatási intézményeinek együttműködésében megvalósuló Horticulture 4.0 Erasmus+ nemzetközi programot Horváth Zoltán, az Alföldi ASzC Galamb József Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola igazgatója ismertette. A programot az a felismerés és igény hívta életre, hogy a kertészet kulcsfontosságú szerepet játszik a népesség egészséges élelmiszerekkel való ellátásában, a digitális átalakulás korában az intelligens növényházi technológiák növelik a termelékenységet és az élelmiszerbiztonságot, ugyanakkor kevés az új technológiák telepítésében, kezelésében jártas szakember és a szakképzés is jelentős késéssel követi a szakmai változásokat.
A projekt eredményei lehetővé teszik rugalmas mikrokurzusok szervezését, a kertészeti szakoktatók digitális készségeinek fejlesztését, a virtuális térben történő tanítás és tanulás megvalósítását, végső soron a digitálisan képzett munkaerő hiányának csökkentését. A kertész végzettségű fiatalok képesek lesznek a legújabb intelligens üvegházi technológiák magas szintű alkalmazására.
A projekt koordinátora a makói szakközépiskola, partnerei az iTStudy Számítástechnikai Oktató- és Kutatóközpont Kft., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kar (Románia) és a Pro Scientia Naturae Alapítvány (Szerbia). A 2022 tavaszán indult program 2025 áprilisában záródik. Tervezett eredményei az intelligens növényházakat üzemeltető szakemberek digitáliskompetencia-térképének elkészítése, tematika kidolgozása az intelligens növényházak üzemeltetésére, majd ehhez gyakorlatorientált tanulási tartalom rendelése, e-learning tanulási platform kialakítása, a kertészeti szakoktatók képzése a partnerországokban, végül az intelligens növényházak technológiáit összefoglaló e-könyv megjelentetése kertészeti szakoktatók részére.
Az első az intelligens növényházak működéséhez szükséges digitális készségek (klímaberendezések, LED-világítás, öntöző- és tápoldatozó-rendszerek, szenzorok, vezérlőrendszerek); a második az intelligens technológiák (mobilkommunikáció, adatátvitel a növényházakban; mikroszaporítási technikák a laboratóriumban; növényházi zöldség- és dísznövénytermesztési technológiák; a növényházak mikroklímájának digitalizációja; precíziós növényházi öntöző- és tápoldatozó-rendszerek; mesterséges megvilágítás digitalizációja a növényházakban; egyéb növényházi automatikák, szenzorok, robotika; precíziós növényházi termesztés növényvédelme); a harmadik pedig az innovatív tanítási módszerek.
A technológiák kidolgozásakor ügyelnek az altémák részletes kifejtésére, így azok önállóan is megállják a helyüket, valamint a felsőoktatásban is használhatók lesznek. A tananyagban technológiai adatbázist hoznak létre, kibővítve a konkrét tananyagot. A tanulási tartalom magyar, román, szerb és angol nyelven lesz elérhető.
