0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 14.

A támogatás csak hab lesz a tortán

Több bizniszre van szükség, kevesebb agrárpolitikára. Erről beszélt Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, a Magyar Bankszövetség agrár munkabizottságának elnöke a Portfolio Agrárszektor Konferenciáján.
Hollósi Dávid: „100 forintból, amit elköltünk a boltban, 15 forint marad a termelőnél. Aki ezt nem fogja tudni támogatás nélkül növelni vagy stabilizálni, tönkre fog menni.”

 

Nagyon elkényelmesedtünk azok alatt az évtizedek alatt, amelyek során az EU-támogatások ezt lehetővé tették. Csakhogy az unió megalakulásakor a közös agrárpolitika célja az elegendő megfizethető élelmiszer volt és az, hogy tisztességesen megéljenek a mezőgazdasági termelők. A jelenlegi agrárpolitika fókuszába viszont a fenntarthatóság került, „bármit is jelentsen ez”. A lényeg, hogy

rendelkezésre áll elegendő élelmiszer, amit az is tükröz, hogy a mezőgazdaság uniós támogatása 55-ről 30 alá százalék csökkent, és ez a tendencia folytatódni fog.

A magyar adatok is azt mutatják, hogy egyre kisebb a szerepe a támogatásoknak, tehát meg kell tanulni hatékonyan és üzletszerűen működni, mert „a támogatás csak hab lesz a tortán”. 100 forintból, amit elköltünk a boltban, a termelőnél 15 forint marad. Aki ezt támogatás nélkül nem fogja tudni növelni vagy stabilizálni, az tönkre fog menni.

Az előadó szerint sokat beszéltünk a 2022-2023-as válságok rövidtávú hatásairól, de hosszú távú következmények is vannak. Valami visszavonhatatlanul véget ért, és hogy ki hol tart ennek a változásnak az elfogadásában, az sokat számít az alkalmazkodási képességében.

Több és jobb minőségű gabonára lenne szükség

A világ fejlett és fejlődő részén már nem kérdés az élelmezés, inkább a túlevés a probléma.

A globálisan szükséges gabonamennyiség minden évben megtermelődik, csak az a kérdés, hogy megfelelő helyen van-e. Magyarországon nagyon sok termény bennragadt a raktárakban, és csak önköltség alatt lehetett értékesíteni. A mezőgazdaság jóval volatilisebb ágazat, mint a nemzetgazdaság egésze, vagyis a piac többet változik adott időn belül, aminek az az oka, hogy az ágazat eredményességét nagyban befolyásolja az időjárás.

Emiatt van, hogy a tavalyi aszály utáni felpattanást nem lehet gazdasági eredményként értékelni.

Az agrárfinanszírozásra ható főbb költségek durva kilengés után várhatóan konszolidálódnak, de ahhoz, hogy újra beinduljon a hitelezés, komoly pályát kell még lefelé bejárnia az alapkamatnak. Bőven egyszámjegyűre kellene csökkennie a jelenlegi jövedelmi viszonyok mellett.

„Abrakfogyasztó országként” ki kellene használnunk az előttünk álló mintegy tíz évet, mielőtt az erőteljes zöldpolitika teljesen erodálja a mezőgazdaságot

Márpedig a mezőgazdaság hihetetlenül beruházásigényes és támogatástól fűtött ágazat.  A magas kamatkörnyezet mellett a bizonytalan légkör is hozzájárult ahhoz, hogy az idei évben gyakorlatilag nem történt agrárberuházás. Kevés volt hozzá a jövőbe vetett hit, a bizalom is.

Jövőre megint jó hozam várható a szántóföldi növénytermesztésben, a terményárak tekintetében azonban nem számítanak érdemi elmozdulásra a szakemberek. A készletek vélhetően magasak lesznek, mivel az exportlehetőségek szűkültek. Félő, hogy véglegesen elveszítjük a klasszikus piacainkat, például Észak-Olaszországban. Ebben szerepe van, hogy a minőségi gabonatermelés hagy kívánnivalót, több és jobb minőségű gabonára lenne szükség.

Mivel a feldolgozási kapacitások kedvezőek, a szűk keresztmetszet a szállítási kapacitás, amely jelentősen megdrágult.

Jobb hírek

Az állattenyésztés hosszú idő után kezd magára találni, kiválasztódtak a hosszú távon versenyképes szereplők, akik nagytermelők.  12 év alatt 60 százalékkal csökkent az állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságok száma, amely nagyon erős koncentrációt jelez. A jövedelmek és az árak kedvezően változnak.

A reálbérek emelkedése pedig helyrebillentheti a végtermékek iránti keresletet, ami azonban sok éves folyamat.

A 46 százalékos élelmiszerár-infláció következménye 15-20 százalékos kiskereskedelmi volumencsökkenés lett. Ennyivel vásárolunk kevesebb élelmiszert a boltokban, ráadásul megnőtt az olcsóbb és rosszabb minőségű német, olasz és lengyel termékek iránti kereslet.

Az állatbetegségekkel, mint a baromfi-influenza vagy a sertéspestis, tartósan együtt kell élni, de a takarmányárakban nem várható érdemi változás. Az állattenyésztés súlypontja Nyugat-Európából Kelet-Európába helyeződik át, de a fogyasztás még ott van! „Abrakfogyasztó” országként ki kellene használnunk az előttünk álló mintegy tíz évet, mielőtt az erőteljes zöldpolitika teljesen erodálja az állattenyésztést.

Új agrárgazdasági modell kell

Az élelmiszeriparunknak olyan hatalmas európai vállalatokkal kell versenyeznie, amelyek önmagukban akkora saját tőkével rendelkeznek, mint nálunk a teljes szektor hitelállománya.  Hazai óriások nélkül ez nem fog menni! Brandet és exportpiacot kell építeni (illetve fenntarthatóan működtetni). Közép-Kelet-Európában kell gondolkodni és együttműködni, mert egyedül ez nem fog menni nekünk. Magunkban túl kicsik vagyunk.

A hazai agrárium 70 százalékban fosszilis energiára épül, és ezen a függőségen is sürgősen változtatni szükséges.

Nagy jövő előtt áll a brojlertermelés és az üvegházi növénytermesztés, aminek az esélyeit a klímaváltozás sem képes csökkenteni.

Egy perspektivikus ágazat, amely nincs kiszolgáltatva a klímaváltozásnak

Ki fog beleilleni ebbe az új hazai agrármodellbe?

Aki tájékozott, felkészült, elébe megy a változásoknak, gyorsan tud alkalmazkodni, túllát a saját birtokán.

Képes együttműködni és az agráriumot képviselni, elhiszi, hogy klímaváltozás van, fenntarthatóan gazdálkodik, nem megélni akar a támogatásokból és – végül, de nem utolsó sorban – bankképes.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: