A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény magyarországi szakmai koordinátora, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum közleménye szerint A kézműves üvegkészítés tudása, mesterségbeli technikája és képességei című örökségelemet Csehország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Németország és Spanyolország közösen terjesztette fel a szellemi kulturális örökség listájára, amelyre az emberiség nemzedékről nemzedékre hagyományozódó közösségi tudását gyűjtik össze.
Az állami intézmények, múzeumok, iskolák és maguk az üvegművesek, üvegkészítők egyaránt részt vettek a felterjesztés elkészítésében – emelték ki a közleményben, hozzátéve, hogy
A magyarországi üvegművesség a német és a velencei típusú üvegfúvásban gyökerezik, amely a melegen, formába fúvott üveggyártáson alapul. Az üvegtárgy végleges formáját számos munkafolyamat során nyeri el, speciális szaktudást igényel például a csiszolása, ólmozása, festése is. A 19-20. század fordulóján, többek között az Arts and Crafts mozgalom és a szecesszió hatására nagy figyelem irányult az üvegre az építészet, illetve az iparművészet területén. Napjainkban az üveggel foglalkozó szakemberek által tovább öröklődik a tudás, legyenek művészek, alkotók, restaurátorok, csiszolók vagy üvegfúvók.
Üveggyárainknak olyan saját specialitásai voltak, mint az ajkai überfangos üveg, a karcagi fátyolüveg vagy a parádi lüszterfestés, amelyekre saját szériákat alapoztak. Több száz szilikátipari tervezőművész és szakember tevékenykedik ma Magyarországon, akik ezeket a technikákat próbálják átmenteni restaurációs munkáikban és egyéni alkotásokat létrehozva. A folyamatos mozgásban lévő, a túlélése érdekében átalakuló üvegművesség új utakat talál egykor hírneves gyáraink hutáiból és csiszolóműhelyeiből a kisebb stúdiókba, majd onnan a felhasználókhoz, vevőkhöz.
Több egyesület számos programja védi és terjeszti az üveges örökséget – olvasható a közleményben.
A Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának december 4. és 9. között zajló ülésén 72 állam által benyújtott 55 kulturális örökségelemről születik döntés.
Felkerült például a listára az olasz operaéneklés is, amelynek műfaja az 1500-as évek végén és az 1600-as évek elején fejlődött ki Firenzében, a Mediciek udvarában. Szellemi kulturális örökség lett a boleró, a Kubában és Mexikóban gyökerező, erős lírai karakterekkel rendelkező szentimentális dal, valamint a lengyel polonéz tánc is.