0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 22.

Üvegszerelem

Emlékeznek gyerekkorunk kaleidoszkópjára, amivel ha fénybe néztünk, a színes üvegszilánkok tükörképe csodás világokat varázsolt? Kedves játékomat idézte föl a találkozás Balogh Eszter üvegművessel.

Hiszen kevés titokzatosabb anyagot lehet elképzelni az üvegnél, ami apró ékszertől impozáns templomablakig képes lenyűgözni a szemlélőt mély tüzű színeivel, csillogásával.

Szükségből erényt: a táborépület málladozó vakolatára i is vidám festmény kerül
Fotó: Csatlós Norbert

A soproni hölgyet ezúttal Ivánon, egy erdők övezte, határ menti faluban kerestük meg, ahol nyaranta gyerekeknek tart alkotótábort. A művésztelep udvarát benépesítik a lármás jókedvvel festegető, formázó, matató kicsik, Eszter pedig karmesteri bravúrral osztja meg figyelmét köztük.

Fotó: Csatlós Norbert

Kérdésemre, miként mutathatom be, így felel:

„Tanult szakmám szerint üvegfestő és ólmozottüveg-készítő vagyok, tradicionális ólomüvegezést művelek, amit leginkább a templomokból ismernek az emberek.”

Ez tehát az alap, ezt lehet variálni, új ötletekkel kísérletezni. Munkáihoz anyagában gyárilag színezett síküveget használ, erre viszi rá az üvegbázisú fekete, barna vagy sárga festékréteget. „Az üvegfestészet valójában erősen grafikus folyamat, az árnyalatokkal, rétegekkel játszunk. A csoda a kemencében történik, 650-800 °C-on ráégetem a festéket az anyag felületére, amitől véglegessé, időtállóvá válik. Olvasztással meg is lehet növelni, akár ujjnyi vastagságúra az üveg térfogatát, ettől fagyálló lesz, és kültérre is alkalmas.” Eszter funkcionális dísztárgyakat készít.

Szívügye a kreatív újrahasznosítás, ennek jegyében születtek a borospalackokból vagy az üveggolyókból speciális technikával olvasztott kínálótálak.

Kollekcióira a Magyar Kézműves Remek pályázaton innovációs különdíjat kapott. Ékszerkészítésbe is azért fogott, hogy a leeső szép kis üvegdarabok ne menjenek veszendőbe. A hulladékhasznosítás ilyen módja bevált a gyerekeknél is: amíg kézművesfoglalkozáson ismerkednek az üveg természetével, egyedi ajándékot alkothatnak anyukájuknak.

Fotó: Csatlós Norbert

„Üveges Eszter”– ahogy sokan ismerik, talán pillangóival vált legnépszerűbbé. Ennek is megvan a története. „Nagyon szeretem én is, a megrendelők is a különböző rovarokat. Arra törekszem, minél természetközelibb legyen az üvegességem.

Érdeklődéssel tanulmányozom a rovarok izgalmas formáját, felépítését. Készítek pillangót, szitakötőt, sáskát, méhecskét, és mindenféle bogárral kísérletezem, ami magában is színes, és hozzáadok némi játékosságot.

Egy pillangóban miért ne lehetnének virágok vagy egy szitakötőn miért ne lehetne gótikus motívum? E térbeli dísztárgyak feszegetik a szobrászat és az üvegművészet határait. A nyári kertben, a teraszon nagyon népszerűek, csodásan mutatnak a fényben.”

Fotó: Csatlós Norbert

Ahogy a ronda hernyóból kecses lepke lesz, az önmagában egy újjászületés-szimbólum. Talán ezért is kaptak különös szerepet Eszter üvegpillangói. „Az elsőt még a gyerekeimnek csináltam, aztán érdekes irányt vettek. Készítettem már személyiségekhez igazítva, hozzájuk illő színekkel, motívumokkal. A veronai buszbaleset elárvult szülőivel is dolgoztunk. Ők azóta is terápiás csoportba járnak, a vezetőjük megkeresett, hogy segítsek megfesteni az anyáknak a gyerekükbe álmodott pillangóikat. Pszichológustól kaptam hozzá felkészítést. Rettentő nehéz feladat ez. Mélyen kell figyelni rá, milyennek érzik, hogyan képzelik el, hogy minél hívebben tudjam visszaadni az elvesztett gyermekük karakterét úgy, ahogy ők szeretnék. Megrázó volt. Tizenhat édesanya festett velem, majd hazahoztam a műhelyembe, kiégettem, és összeállítottam a pillangókat. Úgy dolgoztam, hogy minden porcikájuknak tökéletesnek kell lennie. Aztán megfestettük az angyalaikat is üvegből.”

A helybéli erdészekkel is baráti a kapcsolata, ami egy kedves ötletből eredt.

„Az erdészfiúk kitalálták, hogy nőnapi ékszerolvasztással ünnepelnék a kolléganőiket. Olyan jól sikerült, hogy azóta is szívesen működünk együtt. Sok foglalkozást tartok, ami kötődik az erdőhöz, természethez. A növényábrázolás mindig hálás téma az üvegművészetben.

Gondoljunk csak a szecesszió csodás növényi díszeire! De bármely korszak bármely stílusirányzatához nyúlok, megtalálom benne, és magam is élvezettel festem.” Jelentős szakmai sikerként, ahogy maga fogalmaz, pályacsúcsként a műemléki restaurálásokra tekint Balogh Eszter. „Negyedszázad alatt több ilyen munka került ki a kezem alól. A soproni Szent Mihály-templom gyönyörű üvegablakai mellett Csapod és Agyagosszergény katolikus templomának üvegablakait is restauráltam, a soronhorpácsira újakat készítettem. Elismerésül Sopronért emlékérmet vehettem át 2019-ben. Embert próbáló hosszadalmas és nehéz feladat a restaurálás. Komoly szakmai tudást igényel, és az anyaggal is erős szimbiózisban kell lennünk, mert az üveg különös természetű, tartogathat meglepetést. Mégis ezek a munkák a maradandóak, ezek írnak történelmet. Néha én is megilletődöm, ha beülök a Szent Mihály-templomba egy misére, és ennyi év után látva a szakrális üvegeket rácsodálkozom: biztos, hogy én csináltam?”

Művészeti foglalkozások

Dr. Takács Viktor, a soproni Erdő Háza Ökoturisztikai Látogatóközpont vezetője az együttműködésről: Amikor új volt a központ, a TAEG Zrt. hölgytagjait fölvittük egy kirándulásra, és nőnapi meglepetésként Balogh Eszterrel kis üvegékszereket készíthettek. Ezután rendszeres lett az együttműködésünk. Erdei iskola és nyári táborok kapcsán jön hozzánk, és az üvegművesség mellett más művészeti ágakban is tart foglalkozásokat. Sopronban ő közismert művész, mi pedig fenn a Muckon, a látogatóközpontban teret tudunk adni művészeti tárlatoknak és a saját rendezvényeinkhez kapcsolódó programoknak.

Fotó: Csatlós Norbert

A sikeres pálya, a megtalált hivatás nem indult könnyen.

„Az általános iskolában nem szerettem se a matekot, se a magyart, igazán csak a rajz érdekelt, ezért a tanárok gyakran megaláztak. Szerencsémre középiskolában kísérleti művészeti osztályba kerültem Győrben. Jó rajzos lévén kiválasztottak, hogy próbáljam meg az üvegművészetet.

Egyből beleszerettem. Elvarázsolt, hogy fényben és színesben látunk mindent. Maradtam azóta is üvegesnek. Apámtól érettségire kaptam egy műhelyt, azóta üzemeltetem, ez az életem.” Eszter sokat tesz azért, hogy a mai gyerekeknek örömöt, élményt jelentsen a kézműveskedés, ezért foglalkozásain gazdag, játékos szakmai programot állít össze nekik. „Egy nyári táboros szezon alatt több turnusban 300 diák is megfordul a művésztelepen. Egyszer egy kézműves konferencián, ahol előadást tartottam, megkérdezték, minek nekem ide ilyen sok gyerek. Minek? Mert meg kell találni közülük azt az egyet, aki talán majd továbbviszi a szakmánkat!” Kollégák is besegítenek, ahogy édesanyja és férje is. Saját gyerekei pedig szó szerint beleszülettek az üvegezésbe. „Épp mikor a Szent Mihály-templom szerződését aláírtam, kiderült, várandós vagyok. A gyerekeim többet voltak az állványok alatt, mint kint a játszótéren. A táborban is velem vannak. És látom, már a kemencével is magabiztosan bánnak. A 11 éves Franciskám kijelentette, a művésztelepet viszi majd tovább, ő is szeretne gyerekekkel foglalkozni. 9 éves Áron fiamnak is van művészi érzéke. Az üvegszerelem kitört az egész családon.”

Forrás: A Mi Erdőnk

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: