Ügető

Az ügető fajta létét szinte kizárólag a versenyzés, illetve a fogadásokból származó bevétel vagy az azokat pótló támogatások befolyásolták korábban is és határozzák meg ma is.

A fajta fejlődése folyamatos. 1992-ben hat olyan ügetőlovunk volt, ami 1 perc 18 mp/km alatti rekorddal rendelkezett, 2007-ben ez a szám 162 volt, jelenleg pedig már 569-re nőtt. A tenyészcél az utóbbi évtizedekben nem változott, a fő feladat a kiemelkedő képességű, korán érő, korrekt küllemű ügető versenylovak előállítása. A hazai tenyészanyag döntően amerikai hátterű, de a francia genetika is felbukkan a pedigrékben, amivel a magyarországi tenyésztés a nemzetközi trendekbe illeszkedik. A gének áramlása folyamatos, nincsenek határok.

– Azt, hogy mennyire kerülünk közel a nemzetközi élvonalhoz, a megnyerhető díjak és a tenyésztők vállalásai határozzák meg. A tenyésztők munkáját az egyesület információval, oktatással, továbbá a hazai átlagnál remélhetőleg lényegesen jobb szaporítóanyag beszerzésének segítésével támogatja. Az oktató előadások olyan témaköröket mutatnak be, melyek időszerűek és a napi gyakorlati munkában is hasznosíthatók. Igyekszünk felhívni a figyelmet a magas genetikai érték fontossága mellett arra is, hogy a későbbi eredményekben nagyon nagy szerepe van a felnevelésnek. A nagy növekedési eréllyel bíró fajtáknál nem lehet időt vesztegetni, a csikó igényeit mindennap maximálisan ki kell elégíteni. Csak így valósulhatnak meg a génekben kódolt képességek – mondja dr. Balogh Attila, az Ügető Tenyésztők Országos Egyesületének elnöke, hozzátéve, hogy a tenyésztés szempontjából meghatározó a versenyzés, mert ez maga a teljesítményvizsgálat is.

Jelenleg hazánkban csak Budapesten, a Kincsem Parkban vannak versenynapok – általában szombaton nyolc-tíz futammal. A versenyrendszer nagyjából az egyéb európai rendszereknek felel meg. Az évente megszülető 70-100 csikó és a külföldről behozott lovak biztosíthatják a verseny­üzem kiegyenlített működését. Az egyesület elnöke szerint ennél a fajtánál mindent az üzlet határoz meg. – A lovak száma erősen függ a futtatók számától, ami erősen függ a sport társadalmi beágyazottságától, ami meghatározza a tenyésztés racionális lehetőségeit is. Egyesületünk a Kincsem Nemzeti Kft.-vel igyekszik szorosan együttműködni, minden lehetséges módon támogatjuk a versenyzéshez kapcsolódó programokat. Sok tagunk aktív szerepet játszik az ügetőversenyzés népszerűsítésében is. Több alkalommal hívtunk olyan személyiségeket, akik megjelenésükkel emelték a nap színvonalát, mások mellett Dér Imre, Engler András, dr. Faragó Tamás, Gajdos Tamás, Gémes László, Kabai Mátyás, Kaszás Gergő, Növényi Norbert, Ujlaki Dénes, Ungvári Miklós látogatott ki az ügetőre.

A versenyló-ágazatban vitán felül álló tény, hogy minden szegmensét a nagy nyeremény mozgatja: a fogadásokat, a futtatást és ezen keresztül a tenyésztést is. A fogadási rendszer lényeges eleme az egész lóversenyzésnek. Egy jó versenyrendszerben a fogadók jelentik az iparágat mozgató források legerősebb lábát. Szükséges, de nem elegendő tehát a nagy nyereményekért való lobbizás. Olyan rendszerszintű reformra van szükség, ami növeli az ismertséget, közönséget és futtatókat hoz az ágazatba.

A tenyésztőegyesület szerint az ügetőló-tenyésztés csak akkor képes folyamatosan magas színvonalon működni és fejlődni, ha biztosítottak az anyagi alapok, ha a produktumokra van fizetőképes kereslet. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy komoly tenyésztési háttér nélkül nincs eredményes lóverseny sem. Erre egyértelmű példaként szolgálnak azon országok, ahol az ügetősport világszínvonalú. Történelmi példák hazánkban is vannak, a 20. század húszas, harmincas éveiben nagyon jól működött az ügető, igaz, nagy elődeink komoly hozzáértéssel rendelkeztek és hihetetlen anyagi áldozatokat hoztak. A régi ügetőpályát mindenféle támogatás nélkül saját erőből építették fel.

– A tenyésztők munkáját – szerény lehetőségeinkhez képest – igyekszünk a minőségi felnevelés és tenyésztés irányába tolni – mondja Balogh doktor. Két jelentős eseményünk volt idén. Az egyik a Magyar Ügetőderby, ahol a legjobb hazai tenyésztésű négyéves lovak mérik össze tudásukat, a másik pedig az árverés. Utóbbit tizenhetedik éve rendezzük meg. Ez tulajdonképpen egy csikószemle, ahol az alanyokat az minősíti, hogy mennyiért kelnek el. A sport kilátásait és reményeit pedig az, hogy mennyien szeretnének lovat venni, milyen százalékban kelnek el a lovak. Ez egy nagyon fontos esemény, mert össze lehet hasonlítani a versenyzési szempontból rövidesen kész lovakat, illetve meg lehet szondázni a futtatói kedvet is. Az idei fő árverésünket lezártuk. Az eredmények azt mutatják, hogy a futtatói kedv még nem erősödött kellő mértékben, ugyanakkor biztató, hogy az elkelt yearlingek viszonylag jó árat hoztak.

– A nehézségek ellenére úgy látjuk, vannak lehetőségek a fajta és az ügetősport előtt, melyhez azonban eltökéltség, nem kevés kitartás, valamint a környezethez való alkalmazkodási képesség szükséges – hangsúlyozza az egyesület elnöke. Reméljük, hogy egyre többen kapnak kedvet az ügetők tenyésztéséhez, futtatáshoz, tréningezéshez. Megjegyezzük, hogy a fajta sok hasznos tulajdonsággal rendelkezik. Általában nagyon jó az idegrendszerük, együttműködők, értelmesek, könnyen kezelhetők. Néhány hónap alatt a verseny­üzemből kikerült egyedek többnyire jól átlovagolhatók és új tulajdonosaik nemcsak fogatban, de nyereg alatt is szeretik őket. Ki kell emelni azt a tényt, hogy az ügető olyan sport, melyet az amatőrök is képesek kiemelkedő színvonalon művelni. Továbbá a hosszú versenykarrier és a tréningezési költségekhez képest megközelítőleg 70%-os átlagosan megnyerhető díjazás révén egy jó, és viszonylag gazdaságos lovas szórakozási forma lehet.