Magyar hidegvérű
Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesületet 1989. december 9-én, Kaposváron azok a magántenyésztők alakították meg, akik a nyolcvanas években a termelőszövetkezeti törzstenyészetek felszámolása után átvették a fajta tenyésztésének, fenntartásának a feladatát.
Öt évbe telt, hogy a mezőgazdasági tárca magát a lófajtát (újra) elismerje, és tenyésztőszervezetként elismerje az egyesületet is. A szervezet a magyar hidegvérű fajta fenntartására, a tenyésztési program és szabályzat készítésére, szakmai és területi tevékenységre, törzskönyvi szabályzat végrehajtására kapott jogosítványt és egyben ezekért felel is. Őshonos lófajtaként pedig 2009 óta tartják számon.
– Az egyesület eddigi eredményes szakmai tevékenységének számos mutatója van. Az alapításkori 32 főről 2023-ra közel 700 főre nőtt a taglétszám. A kezdeti 57 törzskönyvi nyilvántartásban lévő kanca 1257 egyedre gyarapodott. Az alapításkori 290 egyedből álló ménpark ugyan napjainkig valamivel csökkent, de a jelenlegi 240-es ménlétszám is túlmutat a fajtafenntartáson. Az elmúlt évben a magyar hidegvérű mének összesen 1748 kancát fedeztek, ebből 1250 egyed volt magyar hidegvérű. 2023-ban az egyedileg tartósan megjelölt magyar hidegvérű csikók száma pedig közel 600 egyedre tehető – sorolja a számokat Kassanin Milán.
Az egyesület ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy a fajta jelentős része magántenyésztők tulajdonában van, a tagok azonban az egyesület megalakítása óta magukénak érzeték a kitűzött szakmai célokat, abban mindig valamennyien aktívan részt is vettek.
– A tenyésztői munka kétirányúvá vált. A tagok egy része a génmegőrzés szabályainak megfelelően tenyészti lovait. Ennek a folyamatnak minden nehézség ellenére óriási lökést adott a korábbi vidékfejlesztési források keretében adott génmegőrzési támogatás. Tisztultak a származások, genealógiai vonalak látszanak megmenekülni a felszámolódástól. A génvédelemben nem érdekelt tenyésztők azonban a több bevételt ígérő, választáskor is a nagyobb testtömegű csikók előállítása érdekében különböző külföldi eredetű (belga, francia) méneket részesítik előnyben, ezek használatával igyekeznek saját elképzelésüket valóra váltani – mondja Kassanin Milán.
Úgy tűnik az adatokból,
csikóra hazánkban és a nemzetközi színtéren egyaránt. A külföldi keresletet tekintve Románia a legjelentősebb vásárló, ezenkívül Olaszországba, Lengyelországba, Szlovákiába, Szerbiába, Horvátországba, Bulgáriába, sőt Kínába is kerülnek magyar hidegvérű lovak.
– Az egyesület legfontosabb szakmai céljaiként fogalmaztuk meg a magyar hidegvérű fajtát tenyésztők összefogását, egyesítését, szakmai tevékenységük támogatását és megszervezését. Kijelentett törekvéseink között szerepel a fajta genetikai értékének javítása, használati értékének megőrzése, lehetőség szerinti további fokozása, a fajta fenntartása és nemesítése, valamint a genetikai alapok megőrzése és a fajtán belüli sokféleség bővítése – hangsúlyozza az ügyvezető elnök.
Tenyésztési céljainak megvalósítása érdekében az egyesület minden évben ménvizsgát rendez, 2023 áprilisában Tiszaföldváron és Kaposváron volt ilyen esemény. Bemutatókat tartottak mindhárom nagy állattenyésztési kiállításon. A magyar hidegvérű fajta szempontjából a legjelentősebb eseménynek a kaposvári KÁN Egyetemi Napok számít, ahol a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület az idén 13 tenyésztővel, 14 magyar hidegvérű tenyészménnel, 21 magyar hidegvérű tenyészkancával, illetve 9 szopós csikóval vett részt.
– A rendezvényeinken egyesületünk folyamatosan ráirányította a figyelmet a fajta értékeire, széles körű használati lehetőségeire. Továbbra is hagyományt teremtve kívánjuk átadni az elhivatott, tisztánlátó és lényegre törő szakmai szemléletet mindenkinek, aki egyesületi tagként elkötelezte magát a magyar hidegvérű fajta tenyésztése, annak megóvása és fenntartása mellett, mondta Kassanin Milán.
