2023 év végi tenyésztési körképünk második részében erről a három fajtáról beszélgettünk.
Hazai hagyományos melegvérű fajtáink tenyésztői szinte folyamatosan keresik az utat, hogy mi az a tenyészcél, tenyészirány, ami biztosíthatja a fajta fennmaradását és fejlődését. Ha az angol félvéreket tekintjük, akkor három, esetleg négy út közül választhatnak a tenyésztők. Az egyik, hogy a fajtát alávetik a sportlótenyésztés igényeinek, a másik, hogy a hagyományőrzésre alapozzák a tenyésztését, míg a harmadik, hogy a szabadidőlovasok rendkívül népes táborának próbálnak lovat előállítani. A negyedik, ha a tenyésztői kör kialakít egy neki kedvező lóhasználati módot, így létrehozza a piacot, amire tenyészteni tud – ahogy például azt a nóniusz rendőrségi hasznosításánál látjuk.
Novotni Péter, a Kisbéri-félvér Lótenyésztő Országos Egyesület ügyvezető elnöke a sportlótenyésztéssel, mint tenyésztési céllal kapcsolatosan kifejtette, egyebek mellett szinte behozhatatlan történelmi hátránnyal kell szembenézniük a félvér fajtáinknak.
– Hazai hagyományos fajtáink, köztük a kisbéri félvér is, néhány száz kancás állománnyal rendelkeznek. Ugyanakkor a versenytársak, az európai sportlófajták kancaállománya több ezres, esetenként több tízezres létszámú, ez nyilvánvaló hátrány. A másik tény, hogy
Ezzel szemben a nyugat-európai lófajták tenyésztői a háború után azonnal elkezdték nehéz, mezőgazdasági típusú lovaikat telivérrel nemesíteni és sportirányba szelektálni. Itt keletkezett egy fél évszázad lemaradásunk, holott volt egy fél évszázad előnyünk!
– Ha a hagyományos fajták genetikai identitását szeretnénk megőrizni, akkor be kell tartanunk a fajta tenyésztési programját, ami csak korlátozott apaállat-használatot tesz lehetővé – hangsúlyozza Novotni Péter. Ezzel szemben az európai sportlófajták a világ bármelyik ménjét elfogadhatják a teljesítmény javítása érdekében. Az európai sportlófajták esetében egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy egymástól sem genetikailag, sem fenotípusosan el nem különíthető populációk területi alapon, más-más törzskönyvben való nyilvántartása jelenti a fajtát. A genetikai különbözőség legfeljebb az eredeti kancacsaládokban nyilvánul meg – már ahol vannak ilyenek –, a fenotípusos különbség pedig nem vagy alig észrevehető. Akár teljes testvérek is születhetnek más-más törzskönyvbe és lehetnek különböző fajtájúak. Ilyen módon a szelekciós bázis össze sem hasonlítható egy-egy hagyományos fajta szelekciós bázisával. A negyedik tényező a felnevelés és a kiképzés közti különbség. Azt hiszem, nem bántok meg vele senkit, ha azt mondom, hogy e tekintetben sem mi vagyunk jobb helyzetben, fogalmaz Novotni Péter.
Kisbéri félvér
A tenyésztőegyesületben létezik egy, a hagyományos fajtát hagyományos módon használó, tenyésztő kör. Nekik köszönhetően például a Farmer Expón semmilyen problémát nem okoz összeállítani a fajtából egy népies fogatsort, ám bármennyire is becsülendő ez a tenyésztői munka, a fajta egészének jövőjét erre alapozni nem lehet – mondja Novotni Péter.
Az ügyvezető elnök szerint sportlótenyésztésben a hátrányok szinte leküzdhetetlenek. – Kivételt jelenthet talán a militarysport, hiszen a katonai lóhasználat során kialakított és rögzített tulajdonságok erre a típusú használatra predesztinálják a fajtát. Természetesen a kontraszelekció évtizedei, a kis állománylétszám és a kiképzés nehézségei itt is problémát jelentenek. A ménhasználat tekintetében a hátrány ez esetben kisebb, hiszen az angol telivér a fajtában elfogadott, és megfelelő angol telivérekkel a militarysportra alkalmas lovak előállíthatók, mondja.
A díjlovaglás és a díjugratás világában, illetve a fogatsportban egy-egy állat ugyan eredményes, képes magasabb szintre is eljutni, de szereplésük leginkább a fajta reklámjának jó. Viszont a hobbiszinten hajtók számára teljesen megfelelőnek tartják a fajtát.
– A kisbéri félvér vonatkozásában érdekes jelenség volt az elmúlt években a Nemzeti Vágta története. Nem a fajta tenyésztőitől származott az ötlet, de nekik hozott nem várt előnyöket, kitörési pontot, lehetőséget. A Nemzeti Vágta rendkívüli népszerűsége és mára letisztult versenyszabályzata a kisbéri félvérnek kedvez a leginkább. Kizárták a versenyből az angol telivéreket és az ismeretlen származású lovakat, de a magas telivér-vérhányaddal rendelkező félvér lovak indulhatnak. És ez éppen a kisbéri félvér! A fajtában meglévő gyorsaság, küzdősség, nagy szervezeti szilárdság éppen ezen a versenyen érvényesülhet – mondja Novotni Péter, hozzátéve: azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt években elkezdték keresni a fajtának azon egyedeit, amelyek magas telivérezettségűek, ilyen kancákat állítanak tenyésztésbe, és fedeztetik ismét angol telivérrel. A Nemzeti Vágta indulásakor a lovas szakma ugyan megmosolyogta a kezdeményezést, nem állt mellé, nem ismerte fel az ebben rejlő lehetőséget a kisbéri félvér vonatkozásában. Hiba volt. A verseny által hozott előnyöket azonban most ki kell használnunk, hiszen ez piacot jelent. Ráadásul olyan módon, hogy a fajta eredeti tenyésztési módszerére és kipróbálására alapul.
A kisbéri félvér legtöbb használója a szabadidőlovasok közül kerül ki. A lovak mintegy 95%-a dolgozik hobbilóként, beleértve a sport jellegű használat alacsonyabb szintjét is, hisz ezen lovak és lovasok többnyire nem jutnak el nemzetközi szintű sportversenyekre.
A lóhoz nem értő hobbilovasnak rendkívül szelíd, kiegyensúlyozott idegrendszerű, jóindulatú, tetszetős küllemű ló kell, ami bírja a hazai tartástechnológiát, olcsón tartható, nem igényel drága állatorvosi felügyeletet és folyamatos kezeléseket, hosszú hasznos élettartamú, és elviseli a nem rendszeres és esetenként nem megfelelően szakszerű használatot is. Szakemberek szerint pedig erre tökéletesen alkalmas a kisbéri félvér. A fajta azon tulajdonságai, amelyek a Nemzeti Vágtabéli küzdelemben hasznosak, alkalmassá teszik a túralovaglásra is. – Ezt a külföldi piac már felismerte, és Ausztriában például ez a felhasználói kör keresi a kisbéri félvért, míg Magyarországon sajnos még ott tartunk, hogy aki hobbilovat keres, az vagy vesz egy selejt sportlovat, vagy egy ismeretlen származású lovat. Bízom benne, hogy belátható időn belül a hazai piac is rájön, hogy mindkettő tévedés, fogalmazott Novotni Péter.
A fajtaegyesület ügyvezető elnöke szerint a kisbéri félvér jövője tehát többutas is lehet. – E pillanatban túlélési lehetőséget jelent a Nemzeti Vágta lóigénye, a külföldön és belföldön is fokozódó hobbilóigény, a lovas turisztika lóigénye és a hagyományainkra alapozott lóhasználat igénye is. Jó lenne, ha a gyermekeiknek sportlovat kereső szülők belátnák, hogy díjugratásban 110-120 cm-ig jobban jár a gyerek egy megbízható, jó szándékú kisbérivel, mint egy selejt sportlóval. A magas szintű, nemzetközi megmérettetéseken eredményes kisbéri félvér előállítása elsősorban a militaryban realitás, véli Novotni Péter.
