A mezei pocok elleni védekezés olyan kihívás volt, amit nem lehetett volna megoldani szükséghelyzeti engedély nélkül, így lehet járatkezelésre használni a klórfacinon hatóanyagú szert. Az enyhe telek és a forgatás nélküli talajművelés segíti a pockok felszaporodását, különösen hazánk déli részén alakult ki súlyos helyzet. Két hatóanyagból hét készítmény engedélyezett a védekezésre, de 20-30 centiméter mély forgatással, a ragadozó madaraknak kihelyezett ülőfákkal is gyéríthető a kártevő.
A sokat vitatott glifozát hatóanyag 2033 végéig használható totális gyomirtásra az EU-ban. Jó hír az is, hogy a Bizottság egyelőre visszavonta a növényvédőszer- használat csökkentéséről készült javaslatot, mert a Parlament nem fogadta el.
A szakemberek dolgoznak a készítmények engedélyének drónos kiterjesztésén, amihez nincs elfogadott eljárásrend, de vizsgálni kell hozzá egyebek közt a cseppméretet, az elsodródást, a környezeti toxikológiát.
Műholdról ellenőrzik
Uniós előírás, hogy a támogatási jogosultságot műholdképek alapján kell ellenőrizni, ennek első éves tapasztalatairól számolt be Szerletics Ákos, a Magyar Államkincstár osztályvezetője. A területi monitoring rendszer (TMR) a Copernicus Sentinel műholdak által szolgáltatott képeken alapul, amelyek egyébként korlátozás nélkül, bárki számára hozzáférhetők. 2023-ban csak az alaptámogatást kellett így ellenőrizni, az idén minden területalapú támogatásnál használni kell olyan feltételekre, amire alkalmas, 2025-ben pedig georeferált fényképek alapján fognak ellenőrizni. Elkészült Magyarország felmérése az azonosítható kultúrák alapján, amivel egyelőre meg lehet állapítani, ha nem azonos kultúra van a területen, ha túllegeltetett, vagy ha sok rajta a gyom. A TMR hibajelzése alapján javítani lehet az egységes kérelmet szankciómentesen, vagy georeferált fotóval lehet bizonyítani, hogy a TMR tévedett.
Az eddigi tapasztalatok alapján továbbfejlesztik a rendszert, például az egységes kérelemben szereplő 400-500 kategóriakódot érdemes összevonni vagy átvinni egy-egy nehezen azonosítható kultúrát más osztályba. Ilyen például a zöldségek közt szereplő cékla, amit műholdfelvételen nem sikerül azonosítani, ezért pontosabb szántóföldi növényként kezelni. Javítani kell a másodvetések elemzésén, és integrálni kell a támogatási adatokat az elemzésbe, mint például a gyepes sorköz szőlő- vagy gyümölcsültetvényben. A ritka növényi kultúrák TMR-ellenőrzésére nincs lehetőség, célszerűbb a helyszínen ellenőrizni azokat.
Az idén új elemzések is készülnek az öntözésről, kaszálásról, az AÖP-ben vállalt talajtakarásról, a nem termelő elemekről, illetve az AKG-ban előírt zöldugarról vagy zöldtrágyanövényekről.
KútamnesztiaA Nemzeti Földügyi Központhoz kizárólag a mezőgazdasági öntözésre használt, felszín alatti vizet adó kutak tartoznak, minden más ügyben a Katasztrófavédelemhez kell fordulni. Kútlétesítés, illetve -engedélyeztetés szempontjából fontos ismerni, hogy az adott terület vízkészletvédelmi szempontból kockázatosnak minősül-e vagy sem. Erre a geoportal.vizugy.hu/vizkeszletvedelem oldalon lehet rákeresni, akár helyrajzi szám alapján is. A nem kockázatos területeken mezőgazdasági öntözésre létesített, az első vízzáró réteget el nem érő, illetve maximum 50 méter mély kutak engedélyes kútnak minősülnek a legújabb szabályozás értelmében. 2024. január 1-jétől azonban az ilyen kutakra is bejelentési kötelezettség vonatkozik. Amennyiben a kútmélységre és a kockázatmentességre vonatkozó feltételek nem teljesülnek, mindenképpen vízjogi engedély szükséges. Az új kutakat digitális vízmérővel kell fölszerelni. Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen az is egyértelművé vált, hogy ha a kút legális, az öntözőtelepre akkor is kell engedély, amit a katasztrófavédelemtől kell kérni. |
Naperőművek létesítése
A FruitVeB évzáró tanácskozásának utolsó témaköre az energiaellátás volt, különös tekintettel a termálenergiára. Az első előadó, Brulich Ákos, az MVM Démász Áramhálózati Kft. kishálózati műszaki csoportvezetője beszélt a napelemes kiserőművekről. Jelenleg háromféle ilyen megújuló energiát szolgáltató erőmű létesíthető hazánkban: a háztartási méretű kiserőmű, a visszwatt-védelemmel ellátott, továbbá a hálózatba betápláló erőmű, bár az utóbbit pillanatnyilag nem engedélyezik a hálózati kapacitás mérete miatt. A háztartási erőmű megengedett legnagyobb teljesítménye 50 kW, és tulajdonképpen a saját energiafelhasználás kiváltására, részleges csökkentésére alkalmas.
A hosszabb távú tervekhez érdemes felkeresni a napeleminfo.mekh.hu oldalt, ahol tájékoztató jellegű adatok szerepelnek a tervezett zárolt és nem zárolt körzetekről. Az utóbbiaknál lehet áramot táplálni a hálózatba, míg a zárt körzetekben hálózatfejlesztésre lesz szükség ehhez. Az áramszolgáltatónak azonban évekbe telik, míg annyira bővíti a hálózatot, hogy képes legyen a kiserőművek áramát is fogadni.
A visszwatt-védelemmel ellátott kiserőmű a méretében tér el a háztartási méretűtől, és mindig kell hozzá hálózati kapacitásmérés.
A betáplálási teljesítménnyel rendelkező erőművekre jelenleg nincs szabad meghirdetett kapacitás. Azt majd az igényeket összesítve elemzik, és várhatóan 2029 lesz a legkorábbi csatlakozási időpont, mondta a szakember. A kapacitásaukciós eljáráson kívül csak kisfeszültségű csatlakozási ponton lehet csatlakozni a hálózathoz, és külterületen 50, belterületen 150 kW a megengedett kapacitás. Az elszámolás szabadpiaci árakon történik.
A megújuló energia nagyobb méretű felhasználásához elsősorban hálózatépítésre, okos hálózatok létesítésére, valamint az áramtárolás megoldására van szükség. Ez utóbbi már nem lakossági vagy üzemi méretű beruházás, hanem tározós vagy szivattyús erőmű működtetésével lehet áramot termelni a fel nem használt napenergia segítségével. Az áramszolgáltatás ingadozását pedig gyors indítású gázerőművel, illetve különféle rugalmassági megoldásokkal lehet ellensúlyozni.
