Felidézték, hogy a kutatók 2019 óta folytatnak ásatásokat az erdélyi Valiora nevű település közelében. Feltárt leletegyüttesük számos, a kréta időszak legvégén élt gerinces állattól származó csontot tartalmaz, amelyek tudományos feldolgozása még zajlik.
A feltárt leggyakoribb dinoszauruszmaradványok egy viszonylag kisméretű, többnyire két lábon járó növényevő fajtól származnak, amely a Rhabdodontidae nevet viselő családba tartozik.
„Ez a viszonylag kisméretű állatokat tartalmazó csoport jelenleg 9 fajt foglal magába. Ezek közül több is az utóbbi 20 évben került leírásra, köszönhetően az újonnan indult szisztematikus ásatásoknak.
– írta a közleményben Magyar János, a publikáció első szerzője, az ELTE Őslénytani Tanszék doktorandusza.
Felidézik, hogy a Hátszegi-medence már több mint egy évszázada ismert a késő kréta időszakból származó törpe dinoszauruszok maradványait tartalmazó kőzetrétegeiről. Az onnan származó első dinoszauruszmaradványokat még báró Nopcsa Ferenc tanulmányozta az 1900-as évek elején. A valiorai völgyben újonnan indult ásatások nemcsak új leletanyagok felfedezését eredményezték, hanem a medence geológiai felépítéséhez és a dinoszauruszok egykori élőhelyeinek megismeréséhez is hozzájárultak.
A K2 névvel jelölt lelőhely a Hátszegi-medence legnyugatibb részén helyezkedik el, ahol a medencén belül a legidősebb (körülbelül 71 millió éves) szárazföldi kőzetrétegek találhatók. Botfalvai Gábor, a valiorai ásatások vezetője szerint ezek a kőzetek nemcsak korukban térnek el a medence területéről ismert más dinoszaurusz-lelőhelyektől. A csontokat tartalmazó kőzetek nedves, mocsaras, tavi környezetre utalnak, míg a medence más lelőhelyei inkább a folyóvizektől távolabbi árterek életközösségét reprezentálják. Így feltételezhető, hogy a kutatómunka jelentősen különböző összetételű faunába enged betekinteni.
Továbbá olyan csontelemek is megtalálhatók közöttük, amelyek ezidáig nem voltak ismertek egyik Rhabdodontida dinoszaurusz esetében sem – emelték ki a beszámolóban.
„A K2 lelőhelyről begyűjtött leletanyag további jelentősége, hogy az legalább két, hasonló méretű, ugyanabba a fajba tartozó egyedtől származik, és tartalmaz több koponyaelemet és számos, a test más területéről származó csontot, mint például csigolyákat és végtagcsontokat is. Az ilyen összetartozó részleges csontvázak nagyon ritkák a Rhabdodontidae családba tartozó dinoszauruszoktól, és ez az első ilyen ismert előfordulás a valiórai lelőhelyekről” – emeli ki Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem docense, a kutatócsoport romániai vezetője.
A kutatók azt remélik, hogy a felfedezésnek köszönhetően pontosabb képet kaphatnak a Rhabdodontidae család eredetéről, rokonsági viszonyairól és fejlődéstörténetéről. A valiorai völgy lelőhelyeiről származó más gerincesekhez tartozó csontok azonosításával pedig több ismeretet szerezhetnek ennek a pár millió évvel a dinoszauruszok kihalása előtti faunának az összetételéről és egyéb ökológiai jellemzőiről.
A kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Kutatás, Innováció és Digitalizáció Minisztérium (Románia), az ELTE Dinoszaurusz Kutatócsoport és a Bukaresti Tudományegyetem támogatta.
A kutatás eredményeit a napokban tették közzé a Cretaceous Research című tudományos folyóiratban.