Azokon a gombákon azonban, amiket meghatározásra viszünk magunkkal tudományos vagy tanulási céllal, hagyjunk rajta mindent, még a tönk alján megjelenő rizomorfákat (gyökérszerű gombafonal-függelék) is, és hasznos lehet, ha fiatal és idős, már érett spórákkal rendelkező példányokat egyaránt magunkkal viszünk. Azonban ezeket a példányokat is szigorúan különítsük el az étkezésre szánt fajoktól!

Gyűjtés közben mindig győződjünk meg arról, hogy amit leszedtünk, az valóban az, aminek látszik. Az idei év talán legtanulságosabb esete volt, amikor egy rutinos gombaszakellenőr a pöfeteggombák közül kiszedte a gyilkos galóca még burokban lévő fiatal példányát, ami ugyanolyan halálos, mint az idősebbek. Az ízletes vargánya egészen fiatal példánya és egy bimbós pöfeteg is könnyen összekeverhető, bár szerencsére ez nem okoz tragédiát.

A mérges gombák között a gyilkos galóca egyébként a legveszélyesebb faj, már egy-két apró darabkájának elfogyasztása is emberéletet követelhet. Ezért amelyik kosárba véletlenül belekerül, abból az összes gombát ki kell dobni – emiatt is célszerű a különböző fajokat elkülönítve gyűjteni.

Az is fontos, hogy hol szedjük a gombákat, hiszen előfordulnak mindenhol, sokszor a legváratlanabb helyeken találhatunk akár ehető gombafajokat is.

A gombagyűjtés igazi helye mégis az erdő, esetleg a mező. Hazánk hegy- és dombvidékein a közép-európai lombhullató erdők fafajai (tölgyek, bükk stb.) alkotják az erdők vázát, tájanként kiegészülve más jellegzetes elegyfafajokkal és helyenként tűlevelű fenyőfajokkal. Főként a síkvidéki részeken a lágy lombos erdők és az akácosok a jellemzők. Ezeknek az erdő- és faállományoknak sajátos mikológiai tulajdonságaik vannak, amelyek alapjaiban befolyásolják a különböző gombafajok megjelenését. Például Sopron környékén a széles körben telepített fenyőfajok – melyek itt szálanként őshonosak is – jelentősen gazdagítják a lombos állományok kalaposgomba- világát. Nagyon fontos ezért az alapvető fafajok ismerete is, mert számos gombafaj csak bizonyos fákkal kapcsoltan fordul elő, és ez segít a pontos meghatározásukban, esetlegesen az étkezési értéküket is befolyásolja.

A közösségi médiában számos csoporthoz lehet csatlakozni, ahol bátran kérhetünk segítséget. Az országban széles körben működnek gombászcsoportok is, akik szerveznek gombaismereti túrákat, valamint több szervezet tart oktatást kezdő szinttől egészen a felsőfokú gombaszakértői képzésig. A Magyar Mikológiai Társaság vagy az állami erdőgazdálkodók honlapjain ugyancsak olvashatunk további információkat, és számos programot találunk a témában.

Dr. Folcz Ádám
Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.