Orlóci László: Ez azt jelenti, hogy az önök kezdeményezésére elkezdtünk tenni a szakmai növényvakság ellen, a zöldszakma felismerte, hogy közegészségügyi felelőssége van. Tevékenysége az egyik oldalon nagy haszonnal jár tehát, hiszen az a jó, ha a településeken minél több, jó karban levő növényt ültetünk el, tartunk fenn. A másik oldalon pedig a növényvaksági tudatlanságunkból fakadóan elkövethetünk olyan hibákat, melyek több évtizedre is kihathatnak. Ezt felismerve hangzott el az, hogy a szakmánk közegészségügyi kérdésekben is felelős, együttműködve, saját felelősségének tudatában jobban tudja érvényesíteni az érdekeit a döntéshozók felé.

Magyar Donát: Van olyan ország, ahol nem a tiltás működik, hanem az ajánlás, és a felhívás, hogy te is felelős vagy a gyerekeid egészségéért, a környezetért, ezért külön megjelölik például az allergénmentes fajtákat.

Ilyen szempontból kicsit félelmetes, hogy az olajfát egyre több helyen ültetik, pedig az a mediterrán régió egyes számú allergén növénye, nekünk pedig nem hiányzik a parlagfű mellé még egy ilyen növény. Most kellene ebben a kérdésben is eloszlatni a növényvakságot.

Orlóci László: Vannak kertész kollégák, akik keresik a megoldásokat a megváltozott éghajlat jelentette gondokra, de a piac mindig előrébb jár egy lépéssel. Ma már cégek specializálódtak arra, hogy például Spanyolország korszerűtlen, több száz éves olajfa-ültetvényeinek növényeit kitermelik, bekonténerezik, elhozzák Európa más piacaira és jó pénzért eladják. Jelenleg fél lépéssel az olajfa-ültetvények megjelenése előtt állunk. Néhány évtizeddel ezelőtt még ismeretlen volt hazánkban a kivi-, a füge- és a gránátalma-ültetvény, csak elszórtan voltak példányaik a kertekben.

Magyar Donát: A parlagfű példáján megtanultuk, hogy a városokon kívüli nagy, elhanyagolt mezőgazdasági területek pollentermését is befújja a szél a lakott területekre. Harminc éve mérjük a levegő pollenszennyezettségét, így tudjuk, hogy ez valós gond. Nem abba az irányba kell elmennünk, hogy bármit tiltsunk, hanem keressük meg azokat a növényeket, melyek nem termelnek pollent, nem allergizálnak. Ez egy szép kihívása és feladata lesz a nemesítőknek is. Van ilyen fajta az olajfák között is (Swan Hill). A lombos fák közül például a japánok kedvenc cseresznyefaja (Prunus serrulata) nem allergén, ezeket kellene inkább ültetni.

Orlóci László: Van Magyarországon vagy nemzetközileg olyan tudományos tényekkel alátámasztott kutatás, ami segíteni tudná a fajtaválasztókat, hogy mit lehet és mit nem lehet ültetni? Személyes véleménye szerint hogy lenne érdemes a szakmának ebben a kérdésben továbblépnie?

Magyar Donát: Van ilyen kutatás nálunk, úgy látom, hogy mi előbb reagáltunk a problémára, mint a nyugat-európai országok. A következő lépés megkeresni és megalapozott tudományos módszerekkel kutatni azokat a fajtákat, melyek virágzata nem képes pollent termelni. Felelősségünk is, hogy a szakma figyelmét ebbe az irányba fordítsuk.

Orlóci László: A növényvakság kérdésében a települések meglévő növényállományának vizsgálata is fontos feladat lenne. A levegő aerobiológiai összetételének mért adatai alapján lehetne olyan tudományos következtetést levonni, hogy milyen trendek érvényesülnek a levegő minőségromlásában.

Magyar Donát: A klímaváltozással folyamatosan változnak a növények életfeltételei.

Külföldről érkeznek az inváziós fajok, példaként említhető az óriás parlagfű, mely megtelepedhet hazánkban. A harmincéves trend azt mutatja, hogy az őshonos fekete üröm kivételével minden allergén növénynek évről évre emelkedik a pollenkoncentrációja.

A Kárpát-medencének nagyon speciális levegőbiológiai környezete van. Létezik a medencehatás, ezért ebben a térben a légköri szennyezőanyagok fel tudnak dúsulni. A nyári időszakra jellemző ez leginkább, amikor a parlagfű koncentrációja a legnagyobb, az aratással pedig az allergén gombák is a levegőbe kerülnek a mezőkről. Augusztustól szeptember közepéig az allergén részecskék keverékében élünk a medence alján. A felszálló meleg levegő ezt állandóan kavarja, nem tud leülepedni, tisztulni a levegő. Néha érkeznek délről légáramlatok. A Vaskapu-szorosnál beáramlik a Kossava szél, ami meglöki ezt a felhalmozott allergén tömeget, ami a Kárpát-medence két sekélyebb részén, a Moráviai-kapun és a Sárosi-határhegységen keresztül kilép. Átkerül Lengyelországba, Németországba és más északi, északnyugati országokba, ahol az ipari vidékek kémiai szennyezésével keveredik. Nálunk délben a legmagasabb a pollenkoncentráció, de ez a pollenfelhő Lengyelországba éjszakára érkezik meg, ami éjjeli fulladási rohamokat okoz. Az allergén hatás tehát nem csak magyar gond.

Orlóci László: Tehát egyrészt a kibocsátást, az allergén növények számát kellene csökkenteni agrotechnikai vagy egyéb megoldások révén, másrészt kellene valamilyen szűrő puffer.

Magyar Donát: Igen, ez a kettő együtt működne jól. Ha valahol erdősítünk, ott a parlagfű vissza fog szorulni. A parlagfű azokon a bolygatott területeken jelenik meg, ami gondozatlan és valami felsérti az eredeti növényzetet. Ha megtaláljuk azt a módszert, hogy az eredeti növényzet stabillá válhasson, akkor ez kicsit közelebb visz bennünket ahhoz, hogy Magyarországon elkezdjen csökkenni a pollenszám.

Orlóci László:

Magyar Donát: A fák esetében leginkább arra kell figyelnünk, hogy a közvetlen közelünkben ne legyenek allergén fák, cserjék. Két irányból kellene megközelíteni a kérdést. Egyrészt az allergiásokat és a lakosságot tájékoztatni kell, meg kell ismertetni velük a főbb allergén növényeket, hogy azokat ne ültessék a saját kertjükbe. A közterületi telepítés esetén pedig inkább a rendeletek, jogszabályok szintjén kell gondolkodnunk. A felülről és az alulról jövő szabályozás eredménye lenne jó.

Orlóci László: Sok szakmának kellene egységes véleményt alkotnia, ha eredményt szeretnénk elérni. Építészek, tájépítészek, kertészek, erdészek – ezek a szakmák azok, melyek befolyással vannak erre, ezért együttműködésre, konzultációra van szükség közöttük. Mivel ez közegészségügyi kérdés, ezt magasabb szintről kellene kezelni, én ebben reménykedem. Megoldási javaslatokat kell kidolgozni.

Magyar Donát: A Budapesti Műszaki Egyetemen egy fantasztikus szakdolgozat született Pataki Rita témavezetésével.

A tűzfalakra futtatott növényzet megkötné a port, a házakat árnyékolná, ami a rezsiszámlán is meglátszana, a zöld környezetben csökkenne a depresszió, a bűnözési hajlam. Virágba borulna, zöldellne az a városrész.

Orlóci László: Ehhez egy apróságra lenne még szükség, az érvényes jogszabályok módosítására, mert a jelenlegi építési szabályok nem teremtenek ilyen lehetőséget.