0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 13.

A tavalyi a 2022-es évnél is rosszabb volt

Furcsa évet hagytak maguk mögött a felvidéki gazdák. Nem igazán lehetnek elégedettek – a jó termésátlagok ellenére sem. Erről is beszélgettünk Patasi Ilonával.

A tavalyi a 2022-es évnél is rosszabb volt: Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke hangsúlyozta, hogy a reménykedés egy jobb évben a gazdák örök tulajdonsága marad.

traktor, föld
Illusztráció

A tavalyelőtti aszályosnál azért kegyesebb volt a tavalyi év. A gazdák miképp értékelték a 2023-as esztendőt?

– A szlovákiai agrárium a 2022-es évet kétszázhatvan millió eurós nyereséggel zárta, tegyük hozzá, hogy támogatások nélkül minden gazdálkodói forma (kicsi, közép és nagy) veszteséges lett volna. Ezzel szemben a 2023-as évben az előrejelzések szerint a gazdák ennek az eredménynek a felét sem érik el, szerintem reálisan a 2022-es eredmény 20 százalékát. Ez főképp abból eredt, hogy Szlovákiában is megjelent az ukrán gabona, ami leverte a termények árát.

A kenyérbúza, a takarmánykukorica ára a felére csökkent, bár az utóbbi két hónapban tapasztalható egy pici emelkedés.

A hazai feldolgozók nem tartották be a szerződéseket, nem vásárolták fel a hazai termékeket. Persze ez nem csak a 2023-as év problémája, nagyon sok gazda még a 2022-es terméséből is tárol, ami költséget jelent, úgyhogy összegezve a 2023-as év nem váltotta be a reményeket, de a gazda mindig bizakodik a következő év jószerencséjében.

Az esősebb évnek köszönhetően, legalább helyreállt egy kicsit a talajok vízháztartása, ami bizakodásra adhat okot…

– Ez igaz, de mindennek van fonákja. Az idén kötelezővé tették a zöld ugaroltatást, a sok csapadék miatt erősödött a gyomosodás, és megjelentek a veszélyes gyomok is. Mivel az EU-s előírások szerint ezeken a területeken csak augusztus elsejétől lehet az első műveletet végezni, így a gazdák emiatt rengeteget panaszkodtak. Azt is felvetették, hogy tüntessünk a fővárosban, a lehetetlen előírások miatt, amire a szomszédos országokban kaptak egyéves halasztást.

Azért ne csak panaszkodjunk, valami biztató jelenségről is kérnék beszámolót.

– Azt el tudom mondani, hogy 2023-ban, az első fél évben végre kiértékelték az előző évben meghirdetett beruházásokra kiírt pályázatokat. Ez adott egyfajta „löketet” a gazdáknak.

Mondjuk el, hogy ez is egy évig eltartott, ami azért hosszú idő…

– Így van, azért a gazdák mégis bizakodnak, hogy a beruházásaikat támogató folyamatok nem akadtak el. És persze reménykednek, hogy könnyítve lesz munkájuk a pályázatok elkészítésénél, mert szükség van a beruházásokra, ugyanis nagyon hiányos a munkaerőpiac.

Tehát a jövőben csökkennek a bürokratikus terhek a pályázatok beadásánál, bevezették a katalógusárakat, amelyek már működtek az állattenyésztésnél.

Tehát egy adott gépre, egy adott teljesítményre katalógusárakat határoznak meg, nem kell közbeszerzést kiírni, és nem is lehet túlárazni. Ha valaki extrát akar, akkor a különbséget saját magának kell kifizetnie. A speciális növényeknél nehezebb az ilyet létrehozni, ott meg kellett ejteni a közbeszerzést.

A terméshozamok határozottan jobbak voltak?

– Elsősorban az árral volt gond. Sok gazdálkodó úgy határozta meg, hogy a költségszintet például a szemes kukoricánál 9-10 tonna terméshozamnál lehetett elérni, a gabonánál ez a szint 6-7 tonna körül mozgott. Ez az alacsony haszonkulcs viszont megakasztja a beruházási hajlandóságot, a gazdaságok fejlesztését.

kukorica, növény, föld, termés
Illusztráció

A tavalyi évben jó pár gazda gondba került a terület alapú támogatásoknál, ugyanis először kellett a kérvényükhöz deklarálni a földhasználat jogszerűségét.

– Ez egy nagyon nagy probléma volt. Bár ez egy régebbi európai rendelet, de a szlovák kormányzat elkésett. Magyarországon már 2013 óta bevezették, létrehoztak katasztert a földhasználatra, ahol már csak a változásokat kell bejelenteni. Nálunk viszont hirtelen kellett volna tökéletes nyilvántartási rendszert elérni, ami nem igazán sikerült. A dolgot az is nehezítette, hogy a rendszerváltáskor nem mindenki az eredeti, sokszor elaprózódott parcelláit kapta vissza, tehát pótföldeken gazdálkodnak és arra várnak, hogy a területrendezésnél ez stabillá válik. Sajnos az elmúlt harminc évben az örökösödések során tovább aprózódnak a földek. Igaz, már 2018-tól érvényben van a hazai rendelet, és minden gazdálkodónak vezetnie kellene a nyilvántartását, melyet csak a terület deklarációja során keletkezett vitás esetekben kellett bemutatnia. De jó, ha ez a gazdák húsz százalékánál megvolt.

Annak ellenére, hogy meghosszabbították a beadási terminust, emiatt nem estek el gazdák a támogatásoktól? Gondolok itt főleg a kisebbekre…

– Közel háromezren nem adták be, és nem csak a kicsik közül, vannak köztük több száz hektáron gazdálkodó vállalkozások is. Hogy arányaiban lássuk, tavaly 17 ezer támogatási kérelem benyújtására számítottunk egész Szlovákiában, és ebből a háromezer komoly szám. Itt persze adódik a kérdés, hogy az az összeg, ami bennragadt, azt vajon szétosztják-e a többiek között vagy sem? Kérdeztük erről a kifizető ügynökség igazgatóját, de ők csak végrehajtó szervezet, majd a minisztérium dönt.

További nagy felháborodást okoz a terület alapú támogatásoknál, hogy 2023 decemberében az adott évre járó terület alapú támogatásoknak csak a 30-40 százalékát fizették ki, illetve a terület alapú agrárökológiai támogatásoknak csak az 50 százalékát.

November végén nálunk volt a közgyűlésünkön az új agrárminiszter (Takác Richard), ahol erről egyáltalán nem informált, rá két napra pedig sajtótájékoztatón bejelentették a nem várt hírt.

De legalább ígérni tudott a miniszter a támogatás másik felére?

– Nincs biztos időpont, valamikor tavasszal. Nagyon sok gazda hívott, tudva azt, hogy az eddigi miniszterek tanácsadója voltam, miért nem teszünk valamit ez ellen. Az új miniszternek a Kamara nevében írtam is egy levelet, amiben felhívtam a figyelmet rá, hogy az ilyen döntéseket a gazdák sokkal könnyebben el tudják fogadni, ha azt előre kommunikálják. Sok gazda áthidaló kölcsönt vett fel a támogatásokra, amit most kellene törleszteniük. Felhívnám a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági vállalkozások esetében a legeladósodottabb járások a Dunaszerdahelyi, az Érsekújvári, majd a Komáromi, a Lévai, a Rimaszombati és a bodrogköziek.

Közbevetném, hogy ezek a járások azok, amelyeket leginkább sújt a vízhiány, persze ezt az összefüggést érdemes volna mélyebben megvizsgálni. Nekem ez úgy tűnik, mintha a gazdák áldozatai lettek volna a szlovák költségvetési hiány kozmetikázásának…

– A hitelek tehát ott vannak a nyakukon és a kamatok pedig emelkednek, amin megint csak a bankok nyernek. Az államkasszát valamikor január 20-a után fogják felszabadítani.

A gazdák pedig már vonulnának a minisztérium elé, annak ellenére, hogy az új miniszter csak nemrég foglalta el a posztját.

A tavalyi évben hány minisztert is éltünk meg?

– Kezdtük az évet Samuel Vlčannal, akivel kapcsolatban el kell ismerni, hogy rendbe rakta az Agrárkifizető Ügynökséget. Azt is el kell mondani, hogy az ügynökség új vezetése alatt az ott dolgozó munkatársak sokkal készségesebbek a gazdákhoz, felveszik a telefont, jó irányba változott a hozzáállásuk. Ennyit tesz, ha egy vezető teret ad a beosztottaknak, rögtön javul a teljesítményük.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: