0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. február 21.

Innováció a futóhomokon

Vajon a jó adottság a siker feltétlen titka? Miként lehetséges az, hogy a nagyrészt kedvezőtlen termőhelyi adottságú területen gazdálkodók gyakran igen eredményesek?

Petis MihályMeglehet, ahol a mezőgazdasági termelés számára semmi előnyös nem található, ott az emberek válltól felfelé a szokásosnál erősebbek, mert erre kényszerítette őket a sorsuk. Ennek tökéletes iskolapéldája a nyírbátori Bátortrade, amelynek ügyvezető igazgatója Petis Mihály. Manapság úgy beszélnek róluk, hogy ők azok, akik hazai, de európai szinten is élen járnak a mezőgazdasági innovációban, az eredményességben, a szakszerűségben és a hatékonyságban. Ezekről kérdeztük a most 77 éves szakembert és vezetőt.

A cégcsoport egy sok évtizede tudatosan fejlesztett szerkezeti rendszer, aminek fő jellemzője a komplexitás.

A gazdálkodásuk négy egységben működik, ezek egymás igényeihez idomulnak. Kezdődik a növénytermesztéssel, aztán következik a tejelőszarvasmarha-tartás, majd a biogáz-előállítás, és az egész mögött ott sorakozik a műszaki szolgáltatás. A három fő termelési ágazat egysége határozza meg, hogy a vállalkozásnál a fejlesztések milyen irányt vegyenek.

A cégcsoport termelési értéke 2022-ben 14 milliárd forintot ért el, úgy hogy eközben mindössze 1800 hektár szántón gazdálkodtak. A leggyengébb területük 4 aranykoronás, ám a mélyedésekben találhatunk úgynevezett homokos barna erdőtalajt, ami eléri a 14-16 aranykoronát is. A kényszer náluk is nagy úr, az innovációt leginkább ez diktálja, de ezt a kényszert ők igyekeznek a saját hasznukra fordítani. Öntözéses gazdálkodást visznek, s ezzel intenzív termelést valósítanak meg.

A cégcsoportnál összesen 270 ember dolgozik. Az állattenyésztésben 50, a biogázgyártásban ugyancsak 50, a logisztikában 20, míg a növénytermesztésben 60 munkavállalót alkalmaznak. Így a dolgozók 60 százaléka az alaptevékenységben talált magának munkahelyet.

Korábban, tehát még a téesz-korszakban, a foglalkoztatási kényszer miatt, meghatározó volt a szántóföldi zöldségtermesztés. A rendszerváltozás után a foglalkoztatotti létszám mind létszámban, mind bérben módosult, változtak az ágazatok közötti arányok is. Most a meglévő 1800 hektáron állítják elő az állattenyésztésnek a szálas és tömegtakarmányt, az abrakot is. A klímaváltozás a nehézségekre az utóbbi időszakban még rátett egy lapáttal. Ez náluk sajátos reagálást kényszerített ki, azaz folytatták az észszerűsítést szinte valamennyi területen.

Eldöntötték, hogy az öntözés prioritás, ezt fejlesztik. A szűk keresztmetszet náluk is az öntözővíz elégtelensége.

Ezért ők a felszíni, illetve a káros vizeket gyűjtötték és gyűjtik össze, felfogják a képződő bel- és a csapadékvizet, ez képezi náluk az öntözés alapját.

öntözés
Illusztráció

Csapadékos időszakban naponta 3-4000 köbméter vizet tudnak megfogni, amiből képesek feltölteni a tározóikat. Több kisebb, tehát 150-200 ezer köbméteres tározót építettek meg, vagy fognak még ezután elkészíteni. Ezek kapacitása 1 millió köbméter víz, de évi kétszeri feltöltéssel számolnak, így 1000-1200 hektár kétszáz milliméteres víznormával történő öntözésére nyílik lehetőség. A belvízzel érintett felület 1/3-án mikrotározókat alakítottak ki, a többi 2/3 része pedig a növénytermesztére alkalmassá vált.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: