Külön szót érdemel a Bátortrade-nél a lucerna vonala. A szárító olasz, a bálázó spanyol technológiára alapul. Ezen füvet is feldolgoznak, most legnagyobb gondjuk, hogy a szárítási időszak meglehetősen korlátozott.
A lucernaszéna nyersfehérjéje legyen legalább 20 százalék feletti, ám ha szenázst készítenek belőle, akkor ez az érték a 27 százalékot is felülmúlhatja. Amikor jó minőségű szénát készítenek belőle, akkor a nyersfehérje-tartalom 20-22 százalékos szokott lenni és rendkívül lényeges kérdés a levél-szár aránya. Éppen ez utóbbi megtartása miatt a lucernabetakarítást nem nagyon lehet elnyújtani, emiatt viszont a szárító kihasználása korlátozott. Jó lenne, ha a szárítókapacitást legalább 50 százalékban ki tudnák használni, s most intenzíven keresik azokat a termékeket, amelyekkel a kihasználtság növelhető. Céljuk, hogy egy hónapban ne csak 10 napig dolgozzon a szárító, hanem az arra alkalmas növények bevonásával újabb 5-10 napig működtessék. Ám a takarmányok ízét és minőségét még véletlenül sem ronthatják le. A szárítási idény májusban kezdődik és eltart október közepéig. Másként lehet dolgozni, amikor napos az idő, vagy amikor az eső csepereg. Számukra a lucerna ilyen célú feldolgozása és tartósítása roppant lényeges és fontos, mert a növény mikroelem-tartalma nagy jelentőséggel bír. A szénaféléket hasznossági oldalukról nagyon nehéz összehasonlítani, különbséget tenni közöttük csupán egy paraméter alapján elég értelmetlen dolog.
A lucerna emészthető rosttartalma ugyan gyengébb, mint a fűféléké, viszont a fehérjetartalma miatt azoknál jobb, s ugyanez érvényes a szár-levél arányra is. Minden egyes tulajdonság csak egy része a takarmánynak, ez alapján ítéletet mondani elég nagy szakmai dőreség. A fűféléknek vagy más vetett szénaalapanyagok használatának elsődleges oka, hogy a betakarítási időszakot kiszélesítsék, a földterület jobb hasznosítását elősegítsék. A kukorica például náluk addig nyerő növény, amíg május közepéig elvethető. Nyírbátorban azt követően már a cirokféléké a pálya, esetleg szóba jöhetnek a rövidebb tenyészidejű fűfélék. Ezeknél döntő tényező a hozzáadott érték nagysága, tehát nem jó, ha egy fajjal a területet csak 4-5 hónapig hasznosítjuk, el kell érni a 8-9 hónapos hasznosítási időtartamot.
A nyírbátori biogázüzem sok egyéb mellett azért jobb az átlagnál, mert ott sikerültek az optimalizálási törekvések (mára a jövedelmezőség, annak stabilitása sok mindent felülírt). Vizsgálni kell, hogy a megtermelt áramra van-e fogadó hálózat, vagy azt is, hogy az elektromos áram előállítása során kényszerűen képződő melegvizet tudják-e megfelelő szinten hasznosítani, az egészhez van-e elegendő alapanyaguk. A Bátortrade helyzete speciális, mert 100 százalékban képesek lennének biogázt hasznosítani, de gond, hogy Magyarországon az energiahordozók ára nem stabil.
Ha megépül a kétszer 1000 férőhelyes tehenészeti telepük, akkor annak a tetején 20 000 négyzetméteres napelemparkot hoznak létre, aminek teljesítménye elegendő lesz a cég összes energiaigényének kielégítésére.
Ez is érdekelheti:
