Qamar Qureshi, a WII tigrisekért felelős csoportjának vezetője szerint ez azt bizonyítja, hogy az állatokra egyre nagyobb antropogén nyomás nehezedik, ami kiszorítja őket eredeti élőhelyükről. Azonban arra is figyelmeztet, hogy a gyakoribb észlelések csalókák is lehetnek: a technológia fejlődésével egyre kifinomultabb eszközökkel tanulmányozhatók a vadállatok. A kameracsapdák, illetve az egyre jobb minőségű fényképet készítő telefonok terjedésével jóval több információhoz jutunk manapság a rejtett életmódú állatokról is.

Tigrisek a pácban

India tigrispopulációja 40 ezer fő lehetett 1947 körül. 2002-re azonban csak 3700 egyed maradt, ami négy évvel később 1411-re csökkent. Azóta szerencsére a csökkenő tendencia megfordult. Mára 3000 körüli stabil populációról beszélhetünk.

Körülöttük pedig ökológiai szempontból fenntarthatatlan módon használt területek vannak. Bár létezik valamennyi ökológiai folyosó, amin keresztül az tigrisek közlekedhetnek, ezek nem állnak semmilyen védelem alatt.

Jól mutatja a probléma súlyosságát, hogy már idén is legalább három embert öltek meg a tigrisek, és tízet megsebesítettek a Corbett rezervátum közelében – emiatt nő a feszültség. Emiatt fontos, hogy a vadállatok közelében élőket tájékoztassák, és védelmi intézkedéseket vezessenek be mindkét fél érdekében.