Azonban vannak olyan esetek, amikor mégsem jegyezhető vissza a haszonélvezet. Abban az esetben ugyanis, ha a földterület tulajdonjogát időközben harmadik személy jóhiszeműen szerezte meg, úgy nincs helye a haszonélvezeti jog visszajegyzésének. Az pedig, hogy ki számít jóhiszeműnek, az ominózus bírósági döntés időpontja, azaz 2018. március 6-a szolgál támpontul.
Egy friss törvénymódosítás alapján akkor sincs lehetőség a törölt haszonélvezet visszajegyzésére, ha a föld tulajdonosa a haszonélvezet visszajegyzése előtt értéknövelő beruházást hajtott végre a területen (és ez még nem térült meg). Ilyen esetben kompenzációt kell fizetnie a törölt haszonélvező részére, de cserébe haszonélvezettől mentesen rendelkezhet a földjével. [2013. évi CCXII. tv. 108/R. §]
Nagyobb védelmet kap az öntözési közösség területe
Az öntözés óriási érték, így kiemelt védelmet kell biztosítani az öntözési közösség területének is. Ezt, mint „jogi jelleget” már látni fogjuk a tulajdoni lapról is (vagyis azt, hogy a föld egy öntözési közösség területéhez tartozik). Ez alapján az öntözési közösség területét nem lehet művelésből kivonni például erdőtelepítés, napelem létesítése vagy belterületbe vonás céljából. Nyilvánvaló, hogy továbbra is lesz lehetőség például öntözőmű telepítésére vagy termelési eszköz létesítésére. Az öntözési közösségek egyébként 70 százalékos pályázati támogatást vehettek igénybe, de a kiemelt támogatás természetesen az új uniós ciklusban is folytatódik. Az öntözési közösség tulajdonképpen egy minősítés, melyet gazdasági társaság vagy szövetkezet szerezhet meg.
Dr. Cseh Tibor András
MAGOSZ
Ezt is érdekelheti:
