Közös tulajdonú földek használata
Az osztatlan közös tulajdonban álló földek használatában jelentős segítség lehet az úgynevezett használati megosztás (nem tévesztendő össze a közös tulajdon megosztásával). Használati megosztáskor tulajdonképpen arról állapodnak meg a tulajdonostársak, hogy ki melyik részét használhatja a földnek. Ez nem minősül önálló használati jogcímnek (hiszen továbbra is a tulajdonosok használják a területet), de egyértelmű és tisztázott jogalapot teremt a tulajdoni hányadok természetbeni használatára. Nagy előnye, hogy nem szükséges hozzá minden tulajdonostárs hozzájárulása, elegendő a tulajdoni hányadok alapján számított többségi döntés is (több, mint 50 százalék).
A változás is ehhez kapcsolódik 2024-től: a használati rend meghatározása során több tulajdonostárs területe egyben is kijelölhető, ha annak használatát egységesen egy személy részére kívánják átengedni. [2013. évi CCXII. tv. 70. § (2a) bek.]
Így lehet illetékmentesen földet vásárolni
Termőföld vásárlása esetén akkor mentesülünk az illetékfizetés alól, ha legkésőbb egy éven belül birtokba vesszük az ingatlant és megkezdjük rajta a gazdálkodást (ha bérbe van adva a föld, akkor legkésőbb öt éven belül kell birtokba venni). Cserébe viszont vállalni kell, hogy öt évig a termőföld tulajdonjogát nem idegenítjük el és a használatát sem engedjük át másnak. Van azonban olyan eset, amikor a vállalt
5 éves időszakon belül is szankciómentesen átengedhető a föld használata. Ezek:
– ha a föld használatát közeli hozzátartozónak engedjük át, vagy
– ha olyan cégnek engedjük át a használatot, melyben mi magunk vagy közeli hozzátartozónk legalább 25 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
– 2024-től pedig egy újabb esetkörrel bővül ez a mentesség: akkor sem esünk el az illetékmentességtől, ha erdőbirtokossági társulatnak engedjük át a föld használatát (olyan társulatnak, amelyben tagok vagyunk).
Visszajegyzik-e a 2014 után törölt haszonélvezeteket?
A zsebszerződések felszámolása érdekében 2014-ben Magyarország egy törvénymódosítással megszüntette a „nem közeli hozzátartozók” között szerződéssel alapított haszonélvezeti jogot. Ezt az Európai Bíróság később az uniós jogrenddel ellentétesnek nyilvánította, és kötelezte Magyarországot a 2014 óta törölt haszonélvezetek visszajegyzésére.
