0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 15.

A Földforgalmi törvény változásai

Tavaly, december közepén döntött a Parlament az agrártárgyú jogszabályok módosításáról, amely már meg is jelent a Magyar Közlönyben és változásokat hoz a földforgalmi szabályozásban is.

A módosítások célja az esetleges visszaélések megakadályozása, továbbá a mindennapok során felmerült jogalkalmazási problémák rendezése. Fontos tudni, hogy az új rendelkezéseket a 2024. január 1-től kötött szerződések esetében kell alkalmazni.

Az elővásárlási ranghelyet csak a valódi ökogazdálkodóknak biztosítják.

Elöljáróban le kell szögezni, hogy az elővásárlási sorrend ezúttal nem változik: az ökogazdálkodó továbbra is a többi helyben lakó előtt szerezheti meg a termőföldet, de fontos, hogy a helyben lakó szomszédot követően. 2024. január 1-től viszont már eltérő feltételekkel élhet majd valaki az ökogazdálkodó ranghelyével, melynek az a célja, hogy csak azok a személyek élhessenek ezzel a ranghellyel, akik ténylegesen biotermesztést kívánnak folytatni az adott területen. A törvénymódosítás alapján már csak olyan művelési ágú föld vásárolható ezzel a ranghellyel, amelyre az ökotanúsítvány is fennáll, emellett már csak a helyben lakó személyek hivatkozhatnának erre a ranghelyre (az eddigi 20 km helyett).

Súlyos szankciója lesz, ha valaki fiktíven hivatkozik egy ranghelyre.

Ha valaki a vetőmagtermesztő vagy az állattartó ranghelyére hivatkozva szerezte meg a földet, de ezt a vállalását később nem tartja be (annak ellenére, hogy a jogszabály ezt követeli meg tőle), és a hatóság ezt a mulasztást megállapítja vele szemben, akkor 5 évig újabb földet sem adásvétellel, sem haszonbérlettel nem szerezhet.

Fontos, hogy a hatóság – amely bejelentés alapján is eljár – először csak felszólítással, és csak ennek elmulasztása esetén él szankcióval.

Ez a következmény azonban nemcsak a vetőmagtermesztésre vagy az állattartásra vonatkozik, hanem minden olyan vállalásra, melyet a vevő/elővásárlásra jogosult a szerzéskor tett (például ha ökogazdálkodásra hivatkozott vagy ha később megszünteti a földműves státuszát).

Kifüggesztés nélkül földet venni? Szőlő és gyümölcsös esetében nincs rá lehetőség.

2023. július 1-től már kifüggesztés nélkül szerezhet földet egy pályakezdő gazdálkodó az első 10 hektárig. Ezzel a lehetőséggel az a földműves élhet, akinek sem most, sem a korábbiakban nem volt több termőföld a tulajdonában, mint 10 hektár (ideszámolva a most megszerzendő föld területét is); egyúttal már legalább 3 éve maximum 20 kilométeren belüli lakóhellyel vagy üzemközponttal rendelkezik. Ezek együttes feltételek, tehát mindkettőnek meg kell felelni a kifüggesztés alóli mentesüléshez. [Földforg. tv. 20. § i) pont]

A törvényi változás 2024. január 1-től az, hogy szőlő, kert, gyümölcsös művelési ág esetén nem lehet ezzel a lehetőséggel élni, magyarán ezeknél a területeknél 10 hektár alatt is kifüggesztésre kerül sor (akkor is kifüggesztés lesz, ha több alrészlet közül csak egy szerepel ilyen művelési ágban).

A vételárat átutalással vagy ügyvédi letétbe helyezéssel kell teljesíteni.

Jól tudjuk, hogy egy adásvételi szerződés esetén főszabály szerint a helybeli gazdálkodókat elővásárlási jog illeti meg. Bevett gyakorlat volt viszont egyesek részéről, hogy a rájelentkezések „ellenszereként” olyan magas vételárat írtak bele a szerződésbe, amely nyilvánvalóan kigazdálkodhatatlan lenne a mezőgazdasági tevékenységből.

Emiatt a vételár mértékét a kormányhivatal és a helyi földbizottság is kiemelten vizsgálja, és aránytalan összege esetén megtagadja a szerződés jóváhagyását.

Az már egy másik kérdés, hogy sokszor ezek az irreális összegek csak papíron léteztek, és a valóságban csak egy alacsonyabb összegben egyeztek meg a felek. Erre mostantól már nem lesz lehetőség, hiszen a vételárat transzparens módon, átutalással vagy ügyvédi letétbe helyezés útján kell teljesíteni. Fontos megjegyezni, hogy ez alól lesznek életszerű kivételek, így nincs szükség banki műveletre vagy ügyvédi letétre a családon belüli adásvételnél vagy a gazdaságátadásnál.

Nem lehet külön rendelkezés a szerződésben az elővásárlásra jogosultra.

Az is változás az eddigiekhez képest, hogy az adásvételi vagy a haszonbérleti szerződés már nem tartalmazhat külön rendelkezést az elfogadó nyilatkozatot tevő személyre. Arra ugyanis sok példa volt, hogy a szerződésben előírták, hogy ha valaki „rájelentkezik” a szerződésre, akkor az elfogadó nyilatkozat megtételétől számított öt napon belül köteles megfizetni a vételárat – ami már önmagában is távol tartotta a többi gazdálkodót az elővásárlási vagy előhaszonbérleti joguk gyakorlásától. Ilyen kikötésre mostantól már nincs lehetőség a szerződésben.

Egyszerűbbé válik a mezőgazdasági eszközök kihelyezése a területre.

A mezőgazdaságban számos olyan eszközt használnak, melyet a területen fixen telepítenek (például fix öntözőberendezés, tároló, fagygép). Ezek akkor létesíthetők a parcellán, ha a kiépítéssel érintett néhány négyzetmétert kivonják a művelésből. Ennek egyszerűsített lehetőségét teremti meg a jogszabály most január 1-től, hiszen ilyen esetben már mentesülünk a földvédelmi járulék fizetése alól, és az a tilalom sem köt minket, hogy csak az átlagosnál gyengébb föld vonható ki a művelés alól. Ugyanígy mentesülünk az alól is, hogy a vásárlástól számított 5 évig a földet nem lehet kivonni a művelésből.

Háromszorosára nő a földvédelmi járulék mértéke.

Ha egy termőföldet vagy annak egy részét kivonják a művelésből (jogilag ezt „más célú hasznosításnak” nevezik), akkor főszabály szerint földvédelmi járulékot kell ezért fizetni.

Ennek az összege 2024. január 1-től már a háromszorosára növekszik.

Pontos összegét a jogszabály alapján számíthatjuk ki: a termőföld aranykorona-értékét kell felszorozni a 2007. évi CXXIX. törvény 1. mellékletének táblázatában foglalt szorzószámokkal. Vannak azonban kivételek is, amikor nem kell ezt megfizetni, de ezek szinte mindegyike a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódik: ilyen az öntözési célú vízilétesítmény vagy a csapadékvíz összegyűjtésére szolgáló tározó létesítése, mezőgazdasági épület vagy eszköz kihelyezése (lásd az előző részt) stb. A mentességek teljes listája a 2007. évi CXXIX. törvény 22. § (3)-(3d) bek. jogszabályhelyen található.

Dr. Cseh Tibor András

MAGOSZ

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: