A módosítások célja az esetleges visszaélések megakadályozása, továbbá a mindennapok során felmerült jogalkalmazási problémák rendezése. Fontos tudni, hogy az új rendelkezéseket a 2024. január 1-től kötött szerződések esetében kell alkalmazni.
Elöljáróban le kell szögezni, hogy az elővásárlási sorrend ezúttal nem változik: az ökogazdálkodó továbbra is a többi helyben lakó előtt szerezheti meg a termőföldet, de fontos, hogy a helyben lakó szomszédot követően. 2024. január 1-től viszont már eltérő feltételekkel élhet majd valaki az ökogazdálkodó ranghelyével, melynek az a célja, hogy csak azok a személyek élhessenek ezzel a ranghellyel, akik ténylegesen biotermesztést kívánnak folytatni az adott területen. A törvénymódosítás alapján már csak olyan művelési ágú föld vásárolható ezzel a ranghellyel, amelyre az ökotanúsítvány is fennáll, emellett már csak a helyben lakó személyek hivatkozhatnának erre a ranghelyre (az eddigi 20 km helyett).
Ha valaki a vetőmagtermesztő vagy az állattartó ranghelyére hivatkozva szerezte meg a földet, de ezt a vállalását később nem tartja be (annak ellenére, hogy a jogszabály ezt követeli meg tőle), és a hatóság ezt a mulasztást megállapítja vele szemben, akkor 5 évig újabb földet sem adásvétellel, sem haszonbérlettel nem szerezhet.
Ez a következmény azonban nemcsak a vetőmagtermesztésre vagy az állattartásra vonatkozik, hanem minden olyan vállalásra, melyet a vevő/elővásárlásra jogosult a szerzéskor tett (például ha ökogazdálkodásra hivatkozott vagy ha később megszünteti a földműves státuszát).
2023. július 1-től már kifüggesztés nélkül szerezhet földet egy pályakezdő gazdálkodó az első 10 hektárig. Ezzel a lehetőséggel az a földműves élhet, akinek sem most, sem a korábbiakban nem volt több termőföld a tulajdonában, mint 10 hektár (ideszámolva a most megszerzendő föld területét is); egyúttal már legalább 3 éve maximum 20 kilométeren belüli lakóhellyel vagy üzemközponttal rendelkezik. Ezek együttes feltételek, tehát mindkettőnek meg kell felelni a kifüggesztés alóli mentesüléshez. [Földforg. tv. 20. § i) pont]
A törvényi változás 2024. január 1-től az, hogy szőlő, kert, gyümölcsös művelési ág esetén nem lehet ezzel a lehetőséggel élni, magyarán ezeknél a területeknél 10 hektár alatt is kifüggesztésre kerül sor (akkor is kifüggesztés lesz, ha több alrészlet közül csak egy szerepel ilyen művelési ágban).
Jól tudjuk, hogy egy adásvételi szerződés esetén főszabály szerint a helybeli gazdálkodókat elővásárlási jog illeti meg. Bevett gyakorlat volt viszont egyesek részéről, hogy a rájelentkezések „ellenszereként” olyan magas vételárat írtak bele a szerződésbe, amely nyilvánvalóan kigazdálkodhatatlan lenne a mezőgazdasági tevékenységből.
Az már egy másik kérdés, hogy sokszor ezek az irreális összegek csak papíron léteztek, és a valóságban csak egy alacsonyabb összegben egyeztek meg a felek. Erre mostantól már nem lesz lehetőség, hiszen a vételárat transzparens módon, átutalással vagy ügyvédi letétbe helyezés útján kell teljesíteni. Fontos megjegyezni, hogy ez alól lesznek életszerű kivételek, így nincs szükség banki műveletre vagy ügyvédi letétre a családon belüli adásvételnél vagy a gazdaságátadásnál.
Az is változás az eddigiekhez képest, hogy az adásvételi vagy a haszonbérleti szerződés már nem tartalmazhat külön rendelkezést az elfogadó nyilatkozatot tevő személyre. Arra ugyanis sok példa volt, hogy a szerződésben előírták, hogy ha valaki „rájelentkezik” a szerződésre, akkor az elfogadó nyilatkozat megtételétől számított öt napon belül köteles megfizetni a vételárat – ami már önmagában is távol tartotta a többi gazdálkodót az elővásárlási vagy előhaszonbérleti joguk gyakorlásától. Ilyen kikötésre mostantól már nincs lehetőség a szerződésben.
A mezőgazdaságban számos olyan eszközt használnak, melyet a területen fixen telepítenek (például fix öntözőberendezés, tároló, fagygép). Ezek akkor létesíthetők a parcellán, ha a kiépítéssel érintett néhány négyzetmétert kivonják a művelésből. Ennek egyszerűsített lehetőségét teremti meg a jogszabály most január 1-től, hiszen ilyen esetben már mentesülünk a földvédelmi járulék fizetése alól, és az a tilalom sem köt minket, hogy csak az átlagosnál gyengébb föld vonható ki a művelés alól. Ugyanígy mentesülünk az alól is, hogy a vásárlástól számított 5 évig a földet nem lehet kivonni a művelésből.
Ha egy termőföldet vagy annak egy részét kivonják a művelésből (jogilag ezt „más célú hasznosításnak” nevezik), akkor főszabály szerint földvédelmi járulékot kell ezért fizetni.
Pontos összegét a jogszabály alapján számíthatjuk ki: a termőföld aranykorona-értékét kell felszorozni a 2007. évi CXXIX. törvény 1. mellékletének táblázatában foglalt szorzószámokkal. Vannak azonban kivételek is, amikor nem kell ezt megfizetni, de ezek szinte mindegyike a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódik: ilyen az öntözési célú vízilétesítmény vagy a csapadékvíz összegyűjtésére szolgáló tározó létesítése, mezőgazdasági épület vagy eszköz kihelyezése (lásd az előző részt) stb. A mentességek teljes listája a 2007. évi CXXIX. törvény 22. § (3)-(3d) bek. jogszabályhelyen található.
Dr. Cseh Tibor András
MAGOSZ