A genotípusok 60-70 százalékában jó megfelelés mutatkozik, a többiben akár sokszoros különbségek vannak. Az egy százalék fertőzöttségre jutó toxintartalom akár tízszeres toxintartalmat mutathat, ez a F. graminearumnál mindkét növényre érvényes, de kukoricában a gyengébb fertőző képességű F. verticillioides esetén akár hússzoros, az A. flavus-nál pedig akár 60-szoros eltérés is lehetséges. Továbbá teljesen egészséges felületű fajták vagy hibridek esetében is előfordulhat jelentős toxintartalom. Mindkét növénynél igazoltuk a toxintúltermelő növények jelenlétét, többéves és több izolátumos tesztek során is, ami az ügy genetikai okára mutat, nem pedig véletlen reakciókra, amelyek egyébként vannak.

Molekuláris genetikai bizonyíték

Búzánál a helyzet annyival bonyolultabb, hogy ott a szemfertőződésnek van komolyabb szerepe. A toxintartalom a kísérletek túlnyomó részében sokkal szorosabb összefüggést mutat a toxintartalommal, mint a kalászfertőzés tüneteivel (ennek kukoricában a vizuális csőpenész-fertőződés felel meg). Végül molekuláris genetikai bizonyíték van arra, hogy a QTL-ek búzánál eltérő folyamatokat kódolnak, van, amelyik csak a kalászfertőződést befolyásolja, de semleges a szemfertőzöttségre vagy toxinra, van olyan, ahol a hatás a szemfertőzöttségre és a kalászfertőzöttségre is kiterjed. Van olyan, ahol csak a DON-t és a szemfertőzöttséget befolyásolja, és a 15 QTL-ből csak négy olyan volt, amelyik mindhárom bélyeget együttesen befolyásolja. A nemesítés számára ezek a legértékesebbek és a leghatékonyabb QTL-ek, például a 3B, 5A, 6D stb. mind ilyenek.

Ezzel együtt a legtöbb azonosított QTL nem stabil, nemesítési célra alkalmatlanok, és az az apparátus, ami e munkák mögött áll, módszertanilag többnyire megbízhatatlan. Van dolgozat, ahol 40 QTL-ből csak egy minősült stabilnak. Ezen túl a fenotípusos varianciából az összes azonosított QTL együttes hatása csak nagyon ritkán éri el az 50 százalékot, de 2-3 százalék is előfordul.

A vizsgálatok szerint, a permetezéses módszerrel végrehajtott kísérletben, a 2-es típusúnak azonosított QTL is kifejtette hatását, ma már ezért nem biztos, hogy a permetezéses módszerrel végzett munka tényleg csak az 1-es rezisztenciakomponenst azonosítja, hanem a 2-est is, így nem tudni, hogy itt valóban milyen QTL-ekről van szó. Amiért ez a probléma fontos, annak az a magyarázata, hogy a világ legellenállóbb ellenállóság-forrásában (Sumai 3) az 1-es és 2-es rezisztencia hatása DON tekintetében gyakorlatilag azonos, körülbelül 50-50 százalék.