Tata, a vizek városa

Ha a száz százalékban önkormányzati tulajdonú erdőket is beleszámítják, akkor 150 négyzetméter zöldfelület jut egy főre Tatán. A 2000-es évek óta az élővizek városának is nevezik magukat, hiszen a nagy tavak, folyók, patakok mellett feltörő forrásaik, forrástavaik is vannak. 2015-ben 1300 méter hosszú deszkapallós tanösvényt építettek, amely a Fényes Forrás tavat öleli körül.

hallottuk Tata főkertészétől, Csicsai Frigyestől. A város zöldfelületének fenntartását a Tatai Városgazda Nonprofit Kft. látja el alvállalkozók bevonásával.

A tavaly augusztusi meleg erős hő­stresszt okozott a városban még úgy is, hogy a talajban volt megfelelő mennyiségű csapadékvíz. A fák leveleinek sztómái záródtak, nem tudtak párologtatni, és még a parkokban is rászáradtak a levelek az ágakra, különösen a vízigényesebb fafajoknál. Az előadó a növényegészségügyi problémákat is hangsúlyozta, hiszen ahogy az emberek, úgy a kórokozók, kártevők is mozognak a világban. A helyi növények sokkal jobban kitettek az új betegségeknek, kártevőknek, mint korábban. A szakember szerint a faültetés pénz és akarat kérdése, de az igazán nagy feladat a fák fenntartása a telepítés utáni első két-három-öt évben. A város szakemberei célul tűzték a lakosság, benne az ifjúság nagyobb bevonását a munkákba, hátha így szívesebben gondozzák a kis fákat, akárcsak egy-egy vödör víz kiöntözésével.

2021-ben kezdték tervezni az Ady Endre út biodiverz ágyását, ami 2022–23-ban készült el. Virágos, természetközeli környezet jött létre helyi vállalkozók, tájépítészek bevonásával. A 2023-ban megépített esőkert talaja a városi zöldhulladékból készült komposzt, kvarchomok és a helyi homokos barna erdőtalaj hármasának keveréke, segítve a csapadék elszivárgását. A város egyéb helyein további esőkerteket terveznek építeni. A Német Nemzetiségi Múzeumnál biodiverz magvetés mellett egy fűszerkertet is kialakítottak oktatási céllal.

Terveik között szárazságtűrő növények alkalmazása, okszerű öntözőrendszer kialakítása szerepel, mert a megfelelő időben megfelelő módon kijuttatott vízutánpótlás nagyon fontos. Az öntözőzsákok további alkalmazását tervezik fatelepítéseknél, a Miyawaki-minierdő gondolatát pedig vizes területeken szeretnék kipróbálni, kíváncsiak, hogyan működik az elve az égerek, füzek, nyárfák kombinációjával. A gyepeket szeretnék még diverzebbé tenni akár felülvetéssel, akár a nyírásszám csökkentésével. A fásított területek, erdők közelsége miatt pedig a faapríték intenzívebb felhasználására törekednek. Nagy feladat az erdőfelújítás, mely folyamatos munkát és lehetőséget ad, rendszeresen kikérik a Magyar Faápoló Egyesület szakembereinek véleményét. A burkolt felületeken vízáteresztő anyagokat igyekeznek használni minél nagyobb arányban.

A Tóvárosban tavaly egy 4 méteres földlabdás, kétszer iskolázott gyökeres ezüstfenyőt ültettek azért, hogy ne a felajánlásból származó kivágott fenyőfa legyen a város karácsonyfája. Bíznak abban, hogy ez fa lesz majd minden évben a település feldíszített karácsonyfája.