Miskolc, Pécs, Tata és Veszprém mutatkozott be a holland és magyar szakemberek előtt.

Miskolc sok természeti értékkel büszkélkedhet, de valójában egy mesterségesen kialakított iparváros. Az elmúlt évtizedekben teljesen átalakult, bár a még meglévő iparterületei adnak feladatokat.

kezdte előadását Czifrusz Natália főkertész. Miskolc 2011-ben együttműködési megállapodást kötött a Zöldebb Városokért Nonprofit Zrt.-vel, így az első hazai városként a Zöldebb Városokért (Green City) Mozgalom alapelvei mentén fogalmazta meg jövőképét, városfejlesztési stratégiáját, intézkedéseit pedig a fenntarthatóság köré építette és építi a mai napig. A település elsődleges célja, hogy élhető, környezetbarát legyen, ehhez azonban le kell vetkőznie az iparváros jelleget. Annak idején Miskolcot 170 ezer főre tervezték, jelenlegi lakossága azonban csak mintegy 140 ezer. Más városokhoz képest nem a terjeszkedési igény a gond, hanem a népesség csökkenése.

A miskolci szakemberek számára fontos, hogy fenntartható módon tudják üzemeltetni a közterületeiket, ezt az igényt pedig már a tervezésnél figyelembe kell venni, hiszen a fenntarthatósági szempontok a Green City-elvekben nagyon jól érvényesülnek. Ökoszisztéma-szolgáltatásokon alapuló zöldfelület-gazdálkodás megvalósítását tűzték célul, a budapesti példák megmutatják számukra, hogyan lehet a zöldfelület-gazdálkodáson, a közterületek fenntartásán, üzemeltetésén úgy változtatni, hogy azzal az élhető természeti környezetet segítsék, élőhelyeket teremtsenek. Természetalapú megoldások alkalmazásában még gyerekcipőben járnak, mert a jogszabályi feltételek hiányosak.