Veszprém látványos zöldülése

Józsa Tamás, a Veszprém Polgármesteri Hivatal Stratégiai Irodájának vezetője mutatta be városát. Veszprém lélekszáma csökken, jelenleg 60 ezer fő, egyre többen laknak viszont az agglomerációban.

Steiner József 1975-ben lett a város főkertésze, nevéhez fűződik az arborétumváros gondolata. Számos mediterrán és kelet-ázsiai növényfajt hozott a városba, neki köszönhető a mai zöldfelületi rendszer kialakítása. 2019-ben fogadta el az önkormányzat a zöldfelületi stratégiát. Azóta kézikönyvet adtak ki a klímaadaptív gyepgazdálkodásról. Mélymulcsos művelés három helyen van a városban, tudatformálással és az ökogazdálkodás népszerűsítésével foglalkoznak a Nagycsaládos Egyesülettel közösen.

Veszprémnek két jellegzetes látványossága, turisztikai vonzereje van, a vár és az állatkert. A kolostorok és kertek programot azért indították, hogy a két helyszín között levő zöldfolyosót megújítsák, összefűzzék. 12 hektárt parkosítottak, felújítottak, korábban teljesen elzárt területeket megnyitottak, az épületek műemléki rehabilitációja is megtörtént. Programjukat 2011-ben fejezték be. A város a klímastratégiájáért és az e területen elvégzett beruházásaiért 2012-ben megkapta az Európai Klímaszövetség nemzetközi díját, a Klímasztár díjat.

Veszprém Kossuth utcája volt az első sétálóutca hazánkban. Az intenzíven burkolt részeit ma már zöldfelületekkel szakítják meg. 2014-ben két nagy lakótelepi parkot újítottak fel. A kulturális rehabilitációnak nevezett projektjüknek köszönhetik részben az Európa kulturális fővárosa címet az előadó véleménye szerint. Hathektáros zöldfelületbe ágyazva jelennek meg a kulturális intézményeik, melyek között megújítják a színházat, a zeneiskolát, a múzeumot, a könyvtárat. Acticity projektjük műemléki konstrukció volt, lényege a régi épületek felújítása és új kulturális szereppel való ellátása. A korábbi parkolóterületek helyett mára kedvelt zöldfelület jött létre. Veszprém egyetemi város, szeretnék, ha a mintegy ötezer fiatal jobban bekapcsolódna a város életébe.