0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 20.

Készüljünk a telepítésre

A szőlőültetvény tervezése és létrehozása alapos körültekintést igényel. Ki kell választani a lehető legjobb termőhelyet, hozzá a fajtát, klónt és alanyt, majd el kell dönteni, hogy azt kitől vásároljuk meg vagy magunk állítjuk-e elő.

Tavaszi telepítés

A telepítés időpontja lehet ősszel és tavasszal is, a környezeti feltételektől, a szaporítóanyag beszerzési lehetőségétől, a talaj-előkészítéstől függően. A gyakorlatban a tavaszi telepítés az általános. Az ültetés időpontja elsősorban a talaj állapotától és hőmérsékletétől függ, aminek legalább 7 és 10 °C között kell lennie, ezenkívül a könnyen kezelhető (nem túl nedves és finoman morzsalékos) talaj a legalkalmasabb a telepítésre. Ha túl korai a telepítés, a késő tavaszi fagyok károsíthatják az oltványokat, viszont minél később ültetik el, annál nehezebben érik el a megfelelő nagyságot és a hajtás beérésében is gondok lehetnek, különösen akkor, ha az ültetés után száraz, aszályos időszak következik és az öntözés nem megoldott.

Több előnnyel jár a növekedési henger használata: párás környezetben tartja a növényt, védi a lehűléstől és a vadkártól a zsenge hajtásokat, gyorsabb a növekedés. Hátránya, hogy a párás környezetben a gyomok és a kórokozók is jobban érzik magukat.

Az öntözés előnyei

Az elültetett oltványokat legalább egyszer
alaposan be kell öntözni

A frissen elültetett oltványokat, dugványokat alaposan be kell öntözni a jobb eredés érdekében. Hogy utána tudunk-e legalább még egyszer vizet adagolni, az több tényezőtől függ, például az időjárástól, a terepviszonyoktól, a talajtípustól és a gazdaság pénzügyi helyzetétől. Az utóbbi évtizedekben mind gyakoribb éghajlati szélsőségek, elsősorban az egyre hosszabbra nyúló aszályos periódusok a vegetációs időszakban indokolnák az öntözőrendszer kiépítését.

Ter­mesztési szempontból és a kiegyenlített termésmennyiség eléréséhez is előnyös lehet az öntözés, de a beruházás igen jelentős összeget emészt fel, aminek a megtérülési ideje több tíz év, ha a jelenlegi szőlőárakat vesszük figyelembe.

Azonkívül, ha hozzászoktatjuk a növényt a rendszeres vízellátáshoz, a gyökerei a talajfelszín közelében maradnak, nem hatolnak le mélyebb rétegekbe, ennek következtében pedig az ültetvény nem tud rögtön alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, ha az öntözést valamilyen okból megszüntetjük.

Megoldás lehet a deficitöntözés, azaz amikor időben eltolva a szőlőtőkének csak az egyik, majd a másik oldalához adagolunk vizet, serkentve ezzel a mélyebb gyökérképződést, illetve a vízhiányos időszakhoz való alkalmazkodást. Öntözési céltól függően a legtöbb öntözési mód kialakítható szőlőben. Fagyvédő, valamint klimatizáló öntözésre is alkalmas a mikroszórófejes öntözőrend­szer. Szőlőültetvényekben viszont a leggyakrabban a csepegtető öntözés terjedt el, főként a domborzati fekvésük miatt.

Szükséges engedélyek

Fontos megemlíteni, hogy a telepítést meg kell előznie a szőlőkataszterbe sorolásnak, amihez szükséges a hegybíró engedélye, valamint egy talajvédelmi terv. Ha szőlő-, gyümölcs- vagy egyéb ültetvényben új öntözőtelepet is szeretnénk létesíteni, azt csak vízjogi engedély birtokában tehetjük.

Az öntözési engedélyeket a vízügyi hatóság adja ki, az eljárásban szakhatóságként részt vesz a megyei illetékes talajvédelmi hatóság.

A szakhatósági eljárásban a leendő engedélyesnek talajvédelmi szakértővel elkészített talajvédelmi tervet kell benyújtania.

Ez is érdekelheti:

A lemosó permetezés különleges szerepe

Történelem és természet szimbiózisa

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: