A haszonélvezeti jogra vonatkozó legújabb módosítások megértéséhez ismerni kell az előzményeket is. Ezek lényege, hogy
annak reményében, hogy idővel ezt a tulajdonjogban is érvényesíteni tudják. 2014-ben azonban a magyar jogalkotó megszüntette a nem családon belüli haszonélvezeteket, de egy 2018-as európai bírósági határozat szerint ezeket vissza kell jegyezni. Nem vonatkozik azonban ez a határozat azokra, akik 2018 előtt jóhiszeműen szereztek tulajdon- vagy haszonélvezeti jogot. Január 1-jétől pedig már azokra sem, akik értéknövelő beruházást hajtottak végre – például kutat, öntözőrendszert létesítettek vagy ültetvényt telepítettek – az érintett földtulajdonon. A haszonélvezetet azonban meg kell váltaniuk.
Jelentős és ugyancsak a tényleges földművelők érdekeit védő változás az idei évtől az is, hogy
Így például nem lehet előírni, hogy a kifüggesztett szerződésre rájelentkező három napon belül a teljes vételárat köteles kifizetni, mivel az ilyen kikötések sok jogosultat visszatartottak a jelentkezéstől. Egyébként nem is életszerűek, mivel akár hárman is rájelentkezhetnek a kifüggesztett adásvételre, de – függetlenül attól, hogy kifizettet-e a vételárat – csak az válik jogilag vevővé, akinek a szerződését jóváhagyja a kormányhivatal.
Mi változhat idén a földforgalmi szabályozásban?
Az erdőhasználat jogi rendezése mellett számos javaslatot tett a MAGOSZ a földforgalmi törvény következő módosítási csomagjához. Ezek között a legfontosabbak a jogi fogalmak pontosítására szolgálnak – tudtuk meg Cseh Tibor Andrástól. Ilyen például a „volt haszonbérlő” fogalma, vagyis, hogy meddig lehet rá hivatkozni, vagy a „helyben lakó földműves” fogalma, amivel kapcsolatban tisztázni kellene, hogy tartózkodási helyet vagy életvitelszerű lakóhelyet jelent-e. „A jogalkotó szándéka egyértelmű volt – húzta alá a szakember -, de az a cél, hogy ezt a jogi gyakorlatban is egyértelművé tegyük.”
Ez is érdekelheti:
