A fogyasztókat a növényi alapú alternatíváktól is tartanak
A kutatás azt is jelzi, hogy a feldolgozási szint miatti aggodalmak sok fogyasztót elriasztanak attól, hogy növényi alapú alternatívákat válasszanak a hús- és tejtermékek helyett.
Az európai fogyasztók több mint fele (54%) nem eszik növényi alapú helyettesítőt, mert el akarja kerülni a magasan-feldolgozott élelmiszereket, különösen a hús- és tejterméket fogyasztók körében – de anélkül, hogy bármi jele lenne annak, hogy ehelyett a minimálisan feldolgozott növényi alapú ételeket választanák. A vegánok és vegetáriánusok azonban kevésbé valószínű, hogy elkerülik a növényi alapú alternatívákat emiatt.
A magasan-feldolgozott élelmiszerek csökkentésére való hajlandóság korlátozott
A kvalitatív tanulmány azt mutatja, hogy a magasan-feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának elsődleges motivációja a kényelem, az ár és az íz. A kényelem magában foglalja az egyszerű elkészítést, míg a magasan-feldolgozott élelmiszerek ára gyakran alacsonyabb, mint a teljes vagy minimálisan feldolgozott élelmiszereké. Végül sok fogyasztó a magasan-feldolgozott élelmiszerek ízét részesíti előnyben a házi készítésű ételekkel szemben, és csemegének tekinti őket.
Mindazonáltal a legkevesebb eszközzel (idővel és pénzzel) rendelkező fogyasztók lesznek a legkorlátozottabbak, hogy mely élelmiszereket vásárolják meg, és valószínűleg nem a feldolgozottsági szintjük szerint választják majd az élelmiszereket.
Az élelmiszerszektor sürgeti a magasan-feldolgozott élelmiszerek címkézésének, oktatásának és útmutatásának javítását
A „Fogyasztói percepciók csomagolás nélkül: ultra-feldolgozott élelmiszerek” című jelentés egy sor ajánlást fogalmaz meg az élelmiszeripari hatóságoknak, a gyártóknak és a kiskereskedőknek a fogyasztói bizalom erősítése és a fogyasztók támogatására azért, hogy tájékozott, egészségesebb döntéseket hozzanak az általuk készített élelmiszerekkel kapcsolatban. Ezek közé tartoznak az alábbi ajánlások:
- Az egészségügyi intézményeknek és a kutatóknak pontosan meg kell határozniuk a magasan-feldolgozott élelmiszereket, és meggyőzőbb és megalapozottabb kijelentéseket kell tenniük rövid és hosszú távú egészségre gyakorolt hatásukról.
- Az egészségügyi intézményeknek mérlegelniük kell, hogyan kommunikálhatnak a fogyasztókkal, és hogyan oktatják a fogyasztókat arról, hogy mit jelent az élelmiszer-feldolgozás, hogyan nézhet ki, és milyen hatással lehet az egészségre.
- A nemzeti élelmiszer-ajánlásoknak tisztázni kell, hogy a növényi alapú helyettesítők magasan-feldolgozott élelmiszerek-e, és hogy ez miként hat általános egészségességükre nézve.
