Ez a sajátos ökológiai hálózat folyamatosan zsugorodik. A nemesi birtokok eltűnésével az ingatlanok felbomlása, a népesség erőteljes növekedése is befolyásolta a gazdasági térképet. Különösen
és egyedi összetételét. Érdekességként említhető, hogy Avranches történelmi sövényeinek egyikéből emelték ki az egyik értékes körtefajta anyafáját, amit a nevében is őriz a fajta (Avranchesi jó Lujza). Több tanulmány is alaposan elemezte a bokázsok jövőjét a biológiai sokféleség megtartása oldaláról, az élővilága ugyanis lényeges a fajok egyensúlyának fenntartása szempontjából.
Az ökológiai szempontokat hangsúlyosan követő francia szervezet, a Terres et bocages 1991 óta működik a sövények megmentése és új zöld sávok telepítése érdekében. Nem nosztalgikus törekvésről van szó, hanem az úgynevezett tájtörvény kiterjesztését fogadták el, és védelmet biztosítanak a bokázsoknak is.
Mindez azért fontos megállapítás, mert figyelmeztet az árokrendszerek, dűlőutak és a régi majorsági környezet megőrzésére, ugyanis a híres Árpád-kori árkok a Dunántúlon vagy a Csörsz-árok az Alföldön ugyanolyan jelentőségűek, mint a jóval későbbi dűlőutak. A hazai dűlőutak mentén feltehetően ugyancsak lehetnek génbanki értékek (vad, elvadult gyümölcsfák és cserjék), amihez kutatási programok kellenének.
és amint azt már teszik Franciaországban: a szélsőséges időjárás mindnyájunkat próbára tesz, és elveszthetünk fontos génforrásokat.
Ez is érdekelheti:
