Állattenyésztés, gyümölcstermesztés
Akkora állattenyésztést, amilyen TEDEJ-en van, nem lehet ingadozó növénytermesztési hozamok mellett gazdaságosan megoldani. A szilázst vásárolni nem érdemes, sőt, így vannak a szemes kukoricával is, ha venni kell, abba szinte belepusztulnak.
A szaporulatból az üszőket maguknak nevelik föl, szabadban, egészségesen, s ezáltal hosszabb termelési ciklust remélnek. Az öntözés kapcsán az derült ki, ha 2022-ben ezt nem tudták volna megtenni, akkor a tehenek felét kényszerből el kellett volna adniuk. Ugyanakkor a tavalyi eredmények látványosak és jók voltak az időjárásnak köszönhetően. Évente 50 000 köbméter hígtrágya keletkezik, azon kívül még 60 tonna szerves trágya is. A hígtrágyát tározókban gyűjtik, s amikor szabad a termőföld, akkor kijuttatják. A kijuttatás mértékét a talaj nitrogéntartalma alapján határozzák meg. Lényeg, hogy a szerves anyagot a kijuttatás után azonnal alá kell forgatni, különben nem sok értelme van. Ez viszont többlet gépi kapacitást igényel, ilyenkor az egész hatványozottan gazdaságossá válik. Az öntözött termesztés mellett hektáronként 14 tonna szemes kukoricát terveznek, s ehhez adagolják az 5 százalék szárazanyag-tartalmú hígtrágyát.
A sertésnél most nagy rekonstrukciót hajtottak végre állománycserével, a holland Hypornak szavaztak bizalmat. Ez fialásonként 13,7 malacot hoz a világra, ami a korábbiakhoz képest két többlet malacot jelent. Nagyon jó a takarmányhasznosítása. Ha 1 kilogramm élőtesttömeget veszünk alapul, akkor az átlagos takarmányigény 2,7 kiló. Idetartozó dolog, hogy a véghízlaldában a napi testtömeg-gyarapodás eléri a 900 grammot. Évente 42 ezer hízót értékesítenek, általában 110 kilogrammosan. Ennek sikeréhez hozzájárul, hogy a sertéságazatban működtetnek egy termelői csoportot is.
