0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

A búza kalászfuzáriuma

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének Kalászos Gabona Nemesítési Osztályának tenyészkertjében a kalászfuzárium vizsgálatait mintegy 5 évtizede kezdték meg, miután a kalászfertőződés világszerte egyre gyakoribbá vált.
4. kép: A jó I. típusú ellenállósággal bíró búzafajták kalászaiba a fuzárium kevés ponton képes behatolni permetezéses inokulációt követően, míg a képen látható fogékony genotípus állományában a kalászok többségén magas a közvetlenül (nem továbbterjedés által) fertőződő kalászkák aránya

Ha megfelelő I. típusú rezisztenciával rendelkezik a növény, úgy képes ennek mértékét alacsony szinten tartani (a 4. képen egy fogékony genotípus látható). Kiváló betegség-ellenállóságú búzafajtát azonban legnagyobb eséllyel úgy lehet létrehozni, ha sikerül az I. és II. típusú kalászfuzárium-rezisztenciát egyaránt beépíteni ugyanabba a növénybe. Ezt a munkát jelentősen megnehezíti, hogy a rezisztenciatípusokat más-más genetikai háttér határozza meg. Ráadásul az egyes típusok kialakításában

több, önmagukban csak kis hatást kifejtő gén játszik szerepet,

melyek csak együttesen, egymás hatását segítve képesek igazán hatékony védelmet biztosítani a kórokozóval szemben. A búzanemesítőket világszerte érintő kihívás annak a feladatnak a megoldása, hogy a kalászfuzárium-ellenállóságot meghatározó számos kromoszómarégió mellett a nagy terméspotenciál, a jó sütőipari minőség, a megfelelő állóképesség, a télállóság, valamint a más betegségekkel szembeni tolerancia is jelen legyen az utódokban.

1. ábra: A csapadék mennyisége Martonvásáron az utóbbi három évtized október 1. és január 20. közötti időszakában

Az őszi kalászosok jelenlegi tenyészidőszakában a lehullott csapadék jóval meghaladta az ebben a periódusban szokásos mennyiséget (1. ábra). Ha ez a tendencia folytatódik, és az esőzések kitartanak tavasszal, a búza virágzásának idején is (mely a kalászfuzárium szempontjából a legérzékenyebb időszak), számítanunk kell a természetes fertőződés megjelenésére a szántóföldi kalászos állományokban.

A szántóföldi tenyészkertben nemcsak nemesítési célú vizsgálatok, hanem kutatási projektek növényi alapanyagainak a tesztelése is folyamatosan zajlik. Az elmúlt évek egyik nagy volumenű vizsgálata a 2017-2.3.6-TÉT-CN-2018-00025 projektszámú kínai-magyar TéT pályázathoz kapcsolódott, melynek keretében célunk volt az, hogy leírjuk a búzakalászokon napjainkban jellemzően előforduló fuzáriumfajokat (eredményeinket a Plant Disease tudományos folyóiratban tettük közzé), és őszi búza háttérben azonosítsunk a kalászfuzárium-ellenállósággal kapcsolt genetikai régiókat.

A projekt lehetőséget biztosított arra is, hogy intézetünkben jelentős mikotoxin-szennyezettségi mérések kezdődjenek,

melynek infrastrukturális és szellemi hátterét az öt éve, a GINOP-2.3.3-15-2016-00018 nagyműszer-beszerzési támogatásából, a Növényélettani és Metabolomikai Osztályon létrehozott metabolomikai platform szolgáltatja. Saját fejlesztésű, ultranagy hatékonyságú folyadékkromatográffal kapcsolt tandem tömegspektrométer (UPLC-UniSpray™-MS/MS) technikán alapuló, SANTE 11312/2021 szerint validált és minőségbiztosított módszerrel gyorsan, pontosan és költséghatékonyan egyidejűleg meghatározhatjuk a gabonáinkban előforduló legjelentősebb fuzáriumtoxinokat.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság

Magazin ajánló: