0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 14.

A búza kalászfuzáriuma

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének Kalászos Gabona Nemesítési Osztályának tenyészkertjében a kalászfuzárium vizsgálatait mintegy 5 évtizede kezdték meg, miután a kalászfertőződés világszerte egyre gyakoribbá vált.

Szerzők: Puskás Katalin, Cséplő Mónika, Hamow Kamirán Áron,

Ambrózy Zsuzsanna, Molnár Orsolya, Mikó Péter, Vida Gyula

HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont

Mesterséges fertőzésű szántóföldi kísérletek az élelmiszer-biztonságért

A kalászos gabonáinkat megbetegítő kórokozók közül az előfordulás gyakoriságát tekintve nem a fuzáriumfajok a legjellemzőbbek. Mégis, a jelentőségük minden más betegségét felülmúlja, köszönhetően annak, hogy a kalászokat és a bennük növekedő szemeket közvetlenül fertőzik, és így a termés mennyiségét és tápanyag-összetételét kedvezőtlenül változtatják meg. Ennél is fontosabb azonban, hogy a különböző fuzáriumfajok nagyon változatos, emberre is rendkívül veszélyes – immunszupresszív, rákkeltő, teratogén, hormonhatású – toxinokat termelnek.

A mikotoxinokat a gombafajok már a fertőzés folyamán nagy mennyiségben állítják elő,

mivel azok fitotoxinként gyengítik a növényt, és így elősegítik a fuzárium kalászon belüli terjedését. A betakarítást követően a fertőzött tételekből származó betárolt terményben további toxinfelhalmozódás következhet be.

1. kép: A martonvásári mesterséges fertőzésű kalászfuzárium-tenyészkertben száraz évjáratban is biztosított a kórokozó számára ideális környezet, hogy minden évben lehetőség legyen a nemesítési törzsek vizsgálatára és szelekciójára

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének Kalászos Gabona Nemesítési Osztályának tenyészkertjében a kalászfuzáriummal kapcsolatos vizsgálatokat mintegy 5 évtizede kezdtük meg, miután világszerte a kalászfertőződés egyre gyakoribb előfordulását figyelték meg. A kísérleti területen öntözőberendezéssel biztosítjuk a betegség megjelenéséhez és kifejeződéséhez szükséges nagy páratartalmat (1. kép). Mesterséges fertőzéssel létrehozott, a természetes viszonyokénál többszörösen erősebb kórokozónyomás mellett, minden évben lehetőségünk van rá, hogy felmérjük a fajták és nemesítési törzsek közötti fogékonyságbeli különbségeket, illetve kiválogathassuk a kórokozóval szemben az átlagosnál ellenállóbb növényegyedeket.

Martonvásáron kétféle kalászfuzárium inokulációs technikát alkalmazunk rutinszerűen immár két évtizede, a kalászkainjektálást és a permetezéssel történő fertőzést.
3. kép: A II. típusú kalászfuzárium-ellenállóság gátolja a betegség továbbjutását a kalászban, hiányában a gomba a kalászorsón keresztül a szomszédos kalászkákra is átterjed
2. kép: Pontinokuláció során egyetlen kalászka két alapi virágjába injektálunk 1-1 csepp fertőzőanyagot, ami több ezer konídiumot tartalmaz

E módszerekkel évente több száz növényi anyag, elsősorban őszi búzák ellenállóságát vizsgáljuk. Injektálás, avagy pontinokuláció (2. kép) során kalászonként mindössze egyetlen kalászka belsejébe juttatjuk be a laboratóriumi körülmények között felszaporított fuzáriumspórákat (konídiumokat). Ezt követően megfigyeljük, hogy a növények milyen hatékonyan képesek gátolni, hogy a gomba a kalászorsón keresztül a szomszédos kalászkákra is átterjedjen (II. típusú rezisztencia), illetve hogy mennyire jellemző az adott genotípusra a kalászok csúcselhalása (3. kép), ami a kalászfuzárium egyik legjellegzetesebb tünete.

Amennyiben a virágzó kalászok felületére permetezzük a spóraszuszpenziót, a kórokozó számára az első feladat, hogy – áttörve a külső védelmet – behatoljon a növényi szövetbe.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: