Mikor a bámulatos karriert befutó Grassalkovich Antal 1723-ban megvette a hatalmas gödöllői birtokot, döntésében bizonyára a jó vadászterületnek ígérkező, tölgyerdőkkel borított lankás dombvidék megkapó hangulata és jó megközelíthetősége is nagy hangsúlyt kapott.
Fotó: Fráter Erzsébet
A kastély építését 1735 körül kezdték meg az osztrák Mayerhoffer András tervei alapján, barokk stílusban. Az egyemeletes, akkor még saroktornyokkal ékesített palota U alakban egy hangulatos udvart vett körül. Az egyik oldalszárnyhoz csatlakozva a kápolna, a másikhoz csatlakozva a lovarda kapott helyet. Később a palota főhomlokzatát a 12 oszlopos vörös márvány erkéllyel díszítették, majd elkészült a reprezentatív lépcsőház és díszterem.
|
Nincsen kastély kert nélkül!
A pompás főúri kastélyok történetét kutatva feltűnő, hogy kertjeik a kor divatjához illő épületekkel egy időben épültek. A neves kertépítészek maradandó alkotásai a kastélyok szerves részét képezik, ma is gyönyörködtetnek, sétára csábítanak. |
E palotában fogadta a gróf hatalmas pompával 1751-ben szeretett királynőjét, Mária Teréziát. Az augusztusi estén hetvenezer kerti lámpás világított, s a sóval vastagon felszórt úton szánkóval vitette át Máriabesnyőre a királynőt. A kastélyt kissé átépítették, s a déli szárnyban gazdagon díszített színházat alakítottak ki, mely a magyar színjátszás egyik legrégebbi épülete.
Fotó: Fráter Erzsébet
