A kert két részre tagolódott. A Rákos-patak mentén elterülő alsó kertben, mely egészen Besnyőig húzódott, a virágos- és a konyhakert mellett elkerített vadas- és fácánkert kapott helyet.
Északnyugati részén, a Király-domb tetején, Grassalkovich Antal a nemesi öntudat és történelemszemlélet kifejezéseképpen a magyar uralkodók arcképeivel berendezett barokk pavilont építtetett.
A gróf unokája, III. Grassalkovich Antal, a reformkor nagylelkű mecénása csak kisebb átalakításokat végzett a kastélyban. A csak nagy költségekkel fenntartható francia stílusú kertet a herceg felesége, Esterházy Leopoldina a 19. század elején kibontakozó nagy kertépítési divathullámnak hódolva 1817-ben divatosabb, angol tájképi kertté alakíttatta át. Hild József építésszel új narancsházat terveztettek az értékes délszaki növények, kávécserjék, ananász és citrusfélék részére, míg a régiből fürdőt alakítottak ki. A kert kőkerítését a szabad kilátást nem akadályozó rácsosra cseréltették. A felső kerti úthálózat ívelt vonalban kanyargott. A nagy gyepfelületek, nyírt tisztások szélén ligetes elrendeződésben idős lombos fák és örökzöld fenyők festői csoportjai határozzák meg a kert hangulatát.
A Rákos-patak vizéből két hattyús tavat duzzasztottak, melyeket csak a 19. század végén szüntettek meg.
A kastélyalapítóA vagyontalan, köznemesi családból származó Grassalkovich Antal (1694–1771) szívós tanulással, megnyerő modorával, és nem utolsósorban udvarhű magatartásával egyre magasabbra jutott a hivatali ranglétrán. 1741-ben, mikor az osztrák örökösödési háború által megszorongatott Mária Terézia a pozsonyi országgyűlésben a magyar rendekhez fordult segítségért, Grassalkovich Antal személynöknek is nagy része volt abban, hogy elhangzott a „vitam et sanguinem”. Szolgálataiért 1743-ban grófi rangot kapott, 1748-tól a Magyar Kamara elnöke, majd 1758-tól királyi főlovászmester volt. Egyre gyarapodó birtokainak központja lett Gödöllő. 1784-ben a család hercegi rangra emelkedett. |
Sisi kertje
Fotó: Fráter Erzsébet
A magyar állam 1867-ben vásárolta meg a birtokot, amikor a kiegyezéssel az önálló magyar királyi udvartartás felállításának az igénye felmerült. A koronajavak állományába sorolt kastélyt és parkját a mindenkori magyar uralkodó nyári rezidenciájává építették ki. Az udvar megnövekedett igényeinek megfelelően alakították ki a lakosztályokat. A kertben új kocsiudvart, melegházakat, pálmaházat építettek.
Sok más egzóta társaságában ekkor ültették a Király-dombra a ma már több mint 450 cm törzskörméretű hegyi mamutfenyőt (Sequoiadendron giganteum).
