0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 12.

A Grassalkovich-kastély kertje Gödöllőn

A pompás főúri kastélyok történetét kutatva feltűnő, hogy kertjeik a kor divatjához illő épületekkel egy időben épültek. A neves kertépítészek maradandó alkotásai a kastélyok szerves részét képezik.

A kert két részre tagolódott. A Rákos-patak mentén elterülő alsó kertben, mely egészen Besnyőig húzódott, a virágos- és a konyhakert mellett elkerített vadas- és fácánkert kapott helyet.

A felső kerthez a kastély U alakú szárnya által körbefogott díszudvarból nyíló, geometrikus körvonalakkal tagolt franciakert tartozott. Itt a dimbes-dombos felszínen nem volt lehetőség nagy távlatokat nyitó nyiladékok kialakítására, mint például Eszterházán, ezért a felső kert hossztengelye nem túl hosszú.

Északnyugati részén, a Király-domb tetején, Grassalkovich Antal a nemesi öntudat és történelemszemlélet kifejezéseképpen a magyar uralkodók arcképeivel berendezett barokk pavilont építtetett.

A gróf unokája, III. Grassalkovich Antal, a reformkor nagylelkű mecénása csak kisebb átalakításokat végzett a kastélyban. A csak nagy költségekkel fenntartható francia stílusú kertet a herceg felesége, Esterházy Leopoldina a 19. század elején kibontakozó nagy kertépítési divathullámnak hódolva 1817-ben divatosabb, angol tájképi kertté alakíttatta át. Hild József építésszel új narancsházat terveztettek az értékes délszaki növények, kávécserjék, ananász és citrusfélék részére, míg a régiből fürdőt alakítottak ki. A kert kőkerítését a szabad kilátást nem akadályozó rácsosra cseréltették. A felső kerti úthálózat ívelt vonalban kanyargott. A nagy gyepfelületek, nyírt tisztások szélén ligetes elrendeződésben idős lombos fák és örökzöld fenyők festői csoportjai határozzák meg a kert hangulatát.

A Rákos-patak vizéből két hattyús tavat duzzasztottak, melyeket csak a 19. század végén szüntettek meg.

A kastélyalapító

A vagyontalan, köznemesi családból származó Grassalkovich Antal (1694–1771) szívós tanulással, megnyerő modorával, és nem utolsósorban udvarhű magatartásával egyre magasabbra jutott a hivatali ranglétrán. 1741-ben, mikor az osztrák örökösödési háború által megszorongatott Mária Terézia a pozsonyi országgyűlésben a magyar rendekhez fordult segítségért, Grassalkovich Antal személynöknek is nagy része volt abban, hogy elhangzott a „vitam et sanguinem”. Szolgálataiért 1743-ban grófi rangot kapott, 1748-tól a Magyar Kamara elnöke, majd 1758-tól királyi főlovászmester volt. Egyre gyarapodó birtokainak központja lett Gödöllő. 1784-ben a család hercegi rangra emelkedett.

Sisi kertje

Grassalkovich-kastély narancsháza
A narancsházban (orangerie) teleltetett fagyérzékeny dézsás növények nyáron a kastély környékét díszítették
Fotó: Fráter Erzsébet

A magyar állam 1867-ben vásárolta meg a birtokot, amikor a kiegyezéssel az önálló magyar királyi udvartartás felállításának az igénye felmerült. A koronajavak állományába sorolt kastélyt és parkját a mindenkori magyar uralkodó nyári rezidenciájává építették ki. Az udvar megnövekedett igényeinek megfelelően alakították ki a lakosztályokat. A kertben új kocsiudvart, melegházakat, pálmaházat építettek.

A felső kertbe a dézsás narancsfákkal és jukkákkal díszített belső udvarról lehetett kisétálni. A kertbe lombos fák és fenyőfélék sokaságát telepítették, virginiai boróka (Juniperus virginiana), a központi vue szélén erdei- és feketefenyő (Pinus sylvestris és nigra), az oldalsó épületszárnyaknál páfrányfenyő (Ginkgo biloba), vörös vadgesztenye (Aesculus pavia) és közönséges platán (Platanus hybrida) ma már évszázadnál idősebb egyedei emlékeztetnek erre a korra.

Sok más egzóta társaságában ekkor ültették a Király-dombra a ma már több mint 450 cm törzskörméretű hegyi mamutfenyőt (Sequoiadendron giganteum).

Forrás: Kertbarát Magazin

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: