Öt tervezett intézkedés

A SIA-n spontánul kialakuló elnöki beszélgetésbe bekapcsolódó gazdák elkeseredettségüknek adtak hangot. Egyikük azt mondta, nemrég öngyilkossági kísérlethez állt közel kilátástalan gazdasági helyzete miatt, másikuk az adminisztratív terheket kárhoztatta, ezeket „Asterix 12 próbájánál nehezebbnek” nevezte. Volt, aki azt mondta, hogy bár most ad némi pénzt a kormányzat, az tüneti kezelés, nem egyéb, mint „egy nyílt seb gipsszel való kiöntése”. A bioszektor jövőjét különösen kilátástalannak nevezte egy érintett gazdálkodó. „

– tette fel a kérdést egy másik gazda. Az ukrán import okozta problémák miatt is panaszkodtak a termelők.

A köztársasági elnök úgy vélekedett, hogy a francia agrárium minden problémája ellenére továbbra is erős, és nem lehet minden kihívásnak egyik napról a másikra megfelelni. Ismertetett öt tervezett intézkedést, amelyek szándékai szerint a mezőgazdasági szektor megsegítésére irányulnak:

• az államfő egy gazdálkodók tehermentesítését célzó „vészhelyzeti pénzforgalmi tervet” hirdetett. Azt ígérte, hogy felmérik a legnagyobb anyagi nehézségekkel küzdő gazdaságokat, és kisegítik őket;
• továbbá minimumárakat, azaz garantált felvásárlási árakat ígért a gazdáknak: „ezek termelési költségmutatókon fognak alapulni” és „lehetővé teszik a mezőgazdaságból élők bevételeinek védelmét”. „Ez a leg­elkötelezettebb lépés, amit valaha tettünk a mezőgazdaságért” – mondta Macron;
• a mezőgazdaságot, az élelmiszer-szuverenitást jogilag a nemzet alapvető érdekei közé helyezik, ugyanúgy, mint a nemzetbiztonságot. Ezt törvénybe foglalják, ezzel is deklarálva a mezőgazdaság kiemelt, létfontosságú jelentőségét. Ennek gyakorlati jelentősége, hogy ez a védett státusz segíthet például az öntözési beruházások körbebástyázásában;
• az államfő azt ígérte a gazdáknak: többé nem fordul elő olyan, hogy Franciaországban az Európai Unió bármely más országát megelőzően betiltsanak bármilyen növényvédő szert. Kizárólag az európai uniós menetrendhez és mérési, értékelési módszerekhez alkalmazkodnak. Azt is elmondta, hogy felvethetik uniós szinten egyes betiltott vegyületek újbóli vizsgálatát;
• Macron az egyszerűsítés kapcsán kiemelte, hogy elfogadottá akarja tenni a hibák elkövetésének jogát (a tévedéshez való jogot), ami eddig nem sikerült, az uniós joghoz és a környezetvédelmi előírásokhoz kapcsolódó korlátozások miatt.

A mezőgazdasági termelőknek fizetendő minimálárak belpolitikai fogadtatása vegyes. A radikális baloldali Engedetlen Franciaország (LFI – La France Insoumise) szerint Macron elnök csupán átvette az LFI által régóta szorgalmazott garantált árak programját, amit korábban elutasított a kormányzó erő. Említést érdemel ennek kapcsán, hogy Macron kormányzati vezetői a közelmúltig valóban másként nyilatkoztak a minimálár ötletéről, mint most az elnök. Olivia Grégoire miniszterhelyettes elítélte „az ilyen Kubára, Szovjetunióra emlékeztető intézkedéseket”. Marc Fesneau mezőgazdasági miniszter pedig korábban ezt nyilatkozta egy riportban:

Az FNSEA, a gazdák többségi szakszervezete egyrészt követeli a termelői árból való kiindulást, másrészt piaci és jogi szempontból megkérdőjelezik a fixált, garantált ár bevezethetőségét.

A jobbközép Republikánusok (Les Républicans) szenátora, Bruno Retailleau szerint a minimálár egy szocialista, tervgazdálkodási ötlet, ami végső soron fokozza az egyenlőtlenségeket. Összemossa a kis- és nagytermelőket, és lefelé nivellál, nem a hatékonyság felé mozdít el.