A brit tengerentúli területek más részein is felütötte már a fejét a betegség főként tengeri madarakban és emlősökben, azonban most először szamár- és királypingvinek is áldozatul estek.
Fotó: Pixabay
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a Szub-Antarktikus szigeten a szaporodási időszak épp a végéhez ér, ezért vélhetően a veszteségek is mérsékeltebbek lesznek. Ettől függetlenül azok a helyek, ahol az állatok nagy mennyiségben zsúfolódnak össze, továbbra is veszélyesek járványvédelmi szempontból. Márpedig Dél-Georgia híres arról, hogy egymilliónál is több pingvin verődik itt össze a szaporodási időszak alatt.
„Ha a madárinfluenza megtelepszik és magas mortalitást eredményez a szigeten, az globális természetvédelmi válsághoz vezetne” – nyilatkozta Dr. Norman Ratcliffe, a British Antarctic Survey madárökológusa a BBC-nek. „Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy valamennyire limitált a terjedése.”
A magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) már évtizedek óta létezik, azonban a vírus H5N1 törzse a mostani járvány során globális szinten számtalan vadon élő és háziasított madár halálát okozta – és még nincs vége.
Az első eset Dél-Georgiában 2023-ban októberében került elő, akkor egy nagytestű, dögevő madár, a barna halfarkas volt az áldozat. Nem sokkal utána déli sirályokból is kimutatták a vírust. Idén januárban elefánt- és medvefókák tesztje lett pozitív.
