A szabadtartás és a biotakarmány költségei miatt az áraik jóval magasabbak az átlagosnál. Állandó beszállítói a 2023-as OMÉK-on díjazott mályinkai Iszkor, valamint a tavaly legjobb vidéki étteremként elismert encsi Anyukám mondta étteremnek. A termékek nagyobb felét azonban a lakosságnak értékesítik, amire tapasztalatuk szerint nagy az igény.

Áraik a szállítási költséget is tartalmazzák, a termékeiket pedig a közösségi média, honlap és hírlevél segítségével reklámozzák.

Anna egyik fontos törekvése, hogy minél többen kövessék a példájukat, költözzenek vidékre és termeljék meg az élelmiszerük egy részét.

– Az eleje nehéz, de utána könnyebb, és ha többen leszünk, a szavunk is többet nyom a latba, jobb életminőséget érhetünk el. Úgy véli, a bioélelmiszerek térnyerése az elszántságon és a vásárlók motiváltságán múlik.

A kárpáti borzderes eredetileg kifejezetten háztáji, hármas hasznú fajta, amiből az igavonás már nem releváns. Anna szeret fejni, és úgy véli, más a „mi tejünk, mi sajtunk”, de piacra gyártani a tejterméket szerintük rabszolgaság.

– Sokan hiszik – mondja Dani –, de nálunk sem minden rózsaszín. Amikor egy hétig egyfolytában esik, akkor is ki kell jönni, meg kell etetni, arrébb kell tenni az állatot. Három évig, amíg nem volt traktorunk, egyesével hordtunk be és kézzel adtunk oda több száz bálát. Alig vártuk a tavaszt! Egy ilyen kis gazdaságban folyton meg kell oldani problémákat és ki kell találni új módszereket ahhoz, hogy minél hatékonyabban tudjunk működni.

Minél többet tudnak meg a több száz hektáros vízgyűjtő terület alatti, az időszakos patak völgyében fekvő tájról, annál jobban szeretik. Dani a régi katonai légifelvételeket és térképeket bújja. Tőle tudjuk meg azt is, hogy a patak és a völgy neve – horhos – vízmosta mélyedést, szűk patakvölgyet jelent.