0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 14.

Olasz molyhos tölgyek a Tolnai-hegyháton

A klímaváltozás mérséklésére az erdészek is keresik a különféle megoldásokat, hogy elviselhetőbbek legyenek a számunkra kedvezőtlen hatások (felmelegedés, szárazság).

A legutolsó jégkorszak óta is voltak felváltva hűvösebb és melegebb időszakok, igaz jóval lassabban zajlottak, mint napjainkban. A változó környezeti feltételekhez igazodva folyamatosan változott és változik ma is a növénytakaró. A jelenlegi klímaváltozás a szárazabb, melegebb időjárást jobban tűrő fajoknak kedvez, így nagyobb jelentőséget kaphat a dél-dunántúli erdeinkben az olasz molyhos tölgy.

olasz molyhos tölgy makkja
Gyűjtik a szaporítóanyagát, hogy csemetéket neveljenek belőlük

A nagy magvú fák elterjedésében a növényevő állatoknak jelentős szerepe van. Például a tölgyfajok makkját téli eleségként a szajkó előszeretettel összegyűjti, majd elrejti a földben, és tavasszal fakadó csemeték árulkodnak arról, ha megfeledkezett róluk. A szárazabb helyre került magvak csemetéi közül azok maradnak életképesek, melyek jobban alkalmazkodnak, jobban elviselik a megváltozott körülményeket. Így kiszámolható, hogy

például a szárazabb viszonyokat is megtűrő tölgyfajok természetes úton évente néhány száz métert tudtak haladni északi irányba a legutolsó felmelegedési időszakban. A lehűlés idején pedig visszahúzódtak menedékekbe, szigetszerű refúgiumokba, ahol kedvezőbb viszonyok között átvészelték a változásokat.

Így a nálunk is őshonos olasz molyhos tölgy (Quercus virgiliana) egyedeit izoláltan megtaláljuk a dél-dunántúli dombok melegebb tetőin és déli kitettségű oldalaiban. Az olasz molyhos tölgy első botanikai leírása – a latin költő, Vergilius sírjánál lévő tölgyegyed jellegeinek azonosításával – Tenore olasz botanikustól származik 1836-ból, innen ered a faj latin neve is. Mivel alkalmazkodóképessége révén kialakult szárazság- és melegtűrése, felvetődik a kérdés, vajon a napjainkban zajló, felgyorsult klímaváltozás során milyen gyorsan terjedhet el újból.

Forrás: A Mi Erdőnk

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: