Bizarrnak tűnhet, de igaz: a hangyák már régóta jelen vannak az emberiség étrendjében, legalábbis bolygónk kevésbé fejlett vidékein. Az utóbbi időben ráadásul egyre nagyobb figyelem övezi a rovarfogyasztást, egyre többen vélik úgy, számos fenntarthatósági problémára jelentene megoldás – írja az IFL Science.
Még ha ódzkodik is a hangyaevés gondolatától, bizonyára lenne olyan, mely elnyerné tetszését. Ugyanis a különböző hangyafajok eltérő ízvilággal rendelkeznek, egy kutatócsoport pedig most annak járt utána, melyiket milyen íz jellemzi.
Ecetes, füstös vagy citromos ízű hangyák

Forrás: Changqi Liu/ acs.org
A fekete hangyák például méregmirigyeik segítségével nagy mennyiségű hangyasavat állítanak elő. Mivel ízük így az ecethez hasonlít, a kutatók szerint kiváltható lehetne velük a vendéglátóhelyeken.
Sokan szeretnék csökkenti húsfogyasztásukat klímavédelmi okokból, anélkül, hogy le kellene mondaniuk a hústermékek jellegzetes ízéről. Bár ők ma már számos húst imitáló készítmény közül válogathatnak, azok íze nem mindig egyezik meg az eredetiével.
Erre jó

Forrás: Changqi Liu/ acs.org
Azok teste ugyanis a hús sütésekor keletkező aldehidekhez és pirazinokhoz hasonló anyagokat termel. Ha az apró rovarokat fűszerezéshez használják, hasonló ízélmény érhető el általuk, mint húsfogyasztáskor.
De nem csak ízük alapján vélik úgy a kutatók, hogy helyet kaphatnának a hangyák az étlapokon. Tápértékükre, fehérjetartalmukra is felhívták a figyelmet.
Luxuscikk lenne?
Ezek ízét és aromáját gázkromatográfiás tömegspektrometriával azonosították. Majd ezután szagmérő eszközt, úgynevezett olfaktométert használtak, mely lehetővé tette, hogy meghatározott mennyiségben, adott ideig juttassák el a szagokat a vizsgált alanyokhoz.
Az azonosított anyagok közül nem mindegyik volt érzékelhető az emberi orr számára. Így a csapat arra jutott, hogy azok a vegyi anyagok hangyaferomonok. Számos célra használják őket az állatok, többek között segítségükkel jelzik a veszélyt is társaik felé.
Habár van potenciál a hangyaevésben, nem mindenki fogja tudni kivenni belőle a részét. Azok ugyanis, akik allergiásak a rákféléket és kagylókra, valószínűleg a hangyákra is érzékenyek. Utóbbiakban is megtalálható a tropomiozin nevű fehérje, mely allergén ezen embertársaink számára. Vélhetően az ár is jelentősen korlátozni fogja a hangyák fogyasztói rétegét, mivel – kezdetben legalábbis – magas költséggel lehet csak üzemeltetni hangyafarmokat.






