Mára hazánkban is teljesen elterjedt a karcsú orsó koronaforma a gyümölcstermesztésben, de az 1990-es években kezdett művelésmód-fejlesztés nem állt meg, a vezető almatermesztő vidékeken a hektáronkénti 100 tonnás termést célozták meg. Takács Ferenc, a Debreceni Egyetem Újfehértói Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa szerint
A növénytermesztésben a legfontosabb tényező a fény: akkor tudjuk elérni a biológiailag lehetséges maximális hozamot, ha a legtöbb fényt hasznosítani tudják a növények. Ültetvényekben erre a kétdimenziós gyümölcsfalak képesek, amelyek koncepciója az új-zélandi Stuart Tustintól származik. Ezek a szuperültetvények olyan keskeny sorokból állnak, hogy teljesen átjárja a lombkoronát a napfény. A sortávolság 1,5-2 méter, a tőtávolság a koronaforma függvénye. A keskeny lombfalat különféle koronaformájú fák alkothatják a kéttengelyű bibaum fáktól kezdve az UFO koronáig, ami egy lehajlított tengelyen kialakított függőleges, egyforma erős termőgallyakból áll. Ezekhez a rendszerekhez erős támrendszer tartozik, és mivel könnyen áttekinthetők, a gépesítésük, robotokkal való művelésük is megoldható.
Ha pedig valaki képes egy hektáron 100 tonna jó minőségű almát termeszteni, akkor nem kérdés, hogy megéri-e a robotizáció, folytatta a gondolatot Drén Gábor almatermesztő.
Szedőrobotot több cég is fejleszt, a Tevel szedődrónjai jutottak legtovább a gyümölcs minőségének meghatározásában, ugyanis szín, érettség, méret, súly és betegség szerint válogatják ki a szedendő almát. A munkasebességen még javítani kell, a bemutatott videó alapján. A Kuka szedőrobotja gyorsabban dolgozik.
