Ennek vizsgálata így közelebb vihet minket az emberi kogníció szerveződésének, valamint a korral járó kognitív hanyatlás folyamatának megértéséhez – írták az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszék kutatói legújabb, a GeroScience című folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Az egyetem szerdai közleményében emlékeztetnek arra, hogy az embereknél összefüggést mutat a különböző kognitív tesztek teljesítménye, vagyis

Az emberi kognitív képességek hierarchikus struktúrában szerveződnek, a hierarchia tetején az úgynevezett általános kognitív faktor, a g faktor áll. Ez az intelligencia egyik alappillére, magában foglalja és befolyásolja az összes alá tartozó kognitív készséget, és kapcsolatban van a tanulmányi, az akadémiai, illetve a munkahelyi sikerességgel és előrejutással is.

Az ELTE kutatói legújabb kutatásukban egy ehhez hasonló általános kognitív faktor létezését vizsgálták kutyáknál. A közleményben idézik Turcsán Borbálát, a tanulmány egyik vezető szerzőjét, aki szerint bár a kutyák kognitív teljesítménye igen népszerű téma a tudományos irodalomban, a vizsgálatok mindeddig elhanyagolták, hogy mekkora különbség van az egyedek között és miért. Szinte semmit nem lehetett tudni arról sem, hogy a kutyák kognitív képességei milyen struktúrába szerveződnek.

Ennek vizsgálatára a kutatók 129, három és tizenöt év közötti családi kutya kognitív teljesítményét mérték fel és követték nyomon két és fél éven keresztül. Két átfogóbb kognitív készséget sikerült azonosítaniuk, az önálló problémamegoldást, valamint a tanulási képességet.

Az emberi szakirodalom alapján ezt g faktornak nevezték a kutatók, akik azt is szerették volna alátámasztani, hogy ez valóban megfeleltethető-e a humán g faktornak. Ehhez megvizsgálták, hogy ez a faktor összefügg-e olyan egyéni jellegekkel, amelyekről emberi és más állatfajok irodalmi adatai alapján tudjuk, hogy kapcsolatban vannak a g faktorral – magyarázza Faragó Tamás, az etológia tanszék kutatója.