Balog Orsolya, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Lovassportok Csoportjának vezetője így fogalmazott: „Lovasedző mesterképzés még nem valósult meg, hiszen az országban kevés lovas szakembernek van mesterfokozatú egyetemi végzettsége, ami viszont a szabályzat szerint feltétele annak, hogy ilyen szintű képzésben oktathasson valaki. Bízunk benne, hogy a jövő lovas szakemberei más területeken továbbfejlődve, ismereteiket bővítve, nemzetközi tapasztalatokat szerezve a későbbiekben vissza tudnak csatlakozni ezekbe a képzésekbe oktatóként. A másik előfeltétel az elegendő létszámú, BA szinten végzett edző, aki szeretne továbbtanulni. Jelenleg az a tapasztalat, hogy az edzőként tevékenykedő lovasokat még az alap egyetemi képzésbe sem lehet beterelni, mert erre nincs igény.”

MIÉRT ERŐSEN AJÁNLOTT A TOVÁBBTANULÁS?

Az edukációból minden körülmények között csak profitálni lehet, és kifejezetten ajánlott, hogy az edzői pályára készülők – annak ellenére, hogy már régóta lovakkal foglalkoznak vagy eredményesen versenyeznek – mélyüljenek el a lovaglás pedagógiai hátterében. Ez a saját és tanítványaik érdekeit egyaránt szolgálja, az alábbi okok miatt.

Balesetvédelmi szempontból elengedhetetlen, hogy a szakember minden váratlan szituációra higgadtan, kész forgatókönyvvel tudjon reagálni. Az, hogy földről kell instruálni a párosokat és nem a saját, belső megérzésekre, tapasztalatokra támaszkodva kell lereagálni helyzeteket, egészen új gondolkodásmód elsajátítását igényli.

Fontos, hogy az oktató az egyes hibákat ne csak reflexszerűen javítsa, hanem képes legyen ismertetni a problémák elméleti hátterét is. Az akadémiai tudásbázisra támaszkodva könnyebben felismerhetőek, visszavezethetőek és kijavíthatóak a hiányosságok.

Emellett, a kurzusokon a hallgatók olyan, az edzői tevékenységhez köthető, nélkülözhetetlen humán ismeretekbe is mély betekintést nyernek, mint az anatómia, az élettan, az edzéselmélet, a pszichológia, a gazdaság és a jog. Mielőtt valaki az edzői hivatás mellett kötelezi el magát, mindenképpen érdemes önvizsgálatnak alávetnie magát.

VERSENYEK

Az első olyan szituáció, ahol valódi, objektív összehasonlítás történik edző és edző között, az a hivatalos versenyek világa. A Magyar Lovassport Szövetség kizárólag annak az ifjúsági korú – vagy a fogatsportban B kategóriájú – versenyzőnek a nevezését fogadja el a hivatalos versenyein, aki legalább egy, a szövetség által regisztrált edzőt megnevez. Emellett az MLSZ rendezvényein ifjúsági korú, kezdő lovas vagy az adott szakág versenyszabályzata által meghatározott egyéb kategóriájú lovas/hajtó kizárólag a regisztrált edzőjével melegíthet.

A regisztrált edzővé válás feltétele a Magyar Lovassport Szövetség edzői licencvizsgájának eredményes teljesítése. A rendszer három kategóriát különböztet meg. Az I. szintű regisztrált edző a hivatalos versenyrendszerben rajtengedély-vizsgára készíthet fel lovast. A II. és III. szintű edzők jogosultak a magasabb számokra való versenyfelkészítésre, közöttük tudásbéli különbség van. Az I. fokozat vizsgájára való jelentkezés alapkövetelménye legalább egy szakmai végzettség megléte.