0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. március 16.

Kommunikáció és bizalom

“Tanítsd a lovad hozzád illő társsá!”- szól a Free Horse Style alapfilozófiája. A Pegazus- a lovasok csatornája új, két részes epizódjában az alapító, Török György (pata)nyomába eredtünk, hogy kiderítsük: mi a „magyar suttogó” titka.

A 11-esen haladunk Dunabogdány felé, majd a 35-ös kilométernél lefordulva kanyargós, fákkal szegélyezett földúton autózunk felfelé a Pilisben. Úti célunk a festői környezetben fekvő Szent György Major, a Free Horse Style csapatának bázisa.

Házigazdánk Török György, akit a hazai lovas életben kicsit jártasabb olvasóknak talán nem kell bemutatni.

Gyuri a „magyar suttogóként” vonult be a köztudatba, noha ő maga túl amerikainak találja ezt a kifejezést és jobban szeret magára lókiképzőként, edzőként tekinteni.

Kisgyerekkora óta a lovak bűvkörében él. A legnagyobb áttörést az életébe a 2000-es évek hozták, amikor régóta dédelgetett álmát megvalósítva megvásárolta a saját telepét és elkezdte kidolgozni a Free Horse Style módszerét.

2010-ben sárga kancájával, Sallyvel olyan rekordot állítottak fel, amelyet azóta sem tudott senki utánuk csinálni: 51 kilométert tettek meg, erdei utakon, forgalmas közúton, idegen lovas telepeken át. Gyuri hol lóháton, hol lova mellett futva teljesítette a táv szakaszait. Ami igazán egyedülállóvá teszi ezt a teljesítményt az az, hogy mindezt felszerelés és irányítóeszközök nélkül tette, tanúbizonyságot téve róla, hogy az általa képviselt kiképzési szemléletmóddal ez is lehetséges.

Az elmúlt közel 15 évben tartott bemutatókat többek között a Papp László Sportarénában és szerepelt vendégelőadóként a Nemzeti Vágtán. 2016-ban egyike volt azoknak a kiképzőknek, akik a magyar csodakanca, Kincsem életét feldolgozó film kulisszái mögött dolgozhattak a négylábú stábbbal. Telepükön több lovat is képeztek a filmhez, sőt Gyuri és hű társa, Sally szerepeltek is együtt a vásznon. 2019 óta a Nemzeti Lovas Színház megkeresésére a színház lovait is a Free Horse Style módszerrel képzik.

Elképesztő életút, fantasztikus sikerek, a Pegazus- a lovasok csatornája azonban most mégsem ezekre volt kíváncsi. Minket az foglalkoztatott, hogy egy lovas a mindennapjaiban miként képes alkalmazni a Free Horse Style módszerét. Feltettük Gyurinak és feleségének, a díjugratásban korábban eredményesen versenyző Heninek a kérdést: hogyan születik a varázslat?

Szakértőink beavattak minket a képzési rendszer alapjaiba, elmagyarázták, miért van óriási szerepe a körmunkának, és lovaik – Öcsi, Reki, Sally, valamint Soszi –  segítségével bemutatták, hogy az olyan, minden lovast érintő, hétköznapi feladatok, mint a felszállás, a lószállítóra fel- és levezetés vagy a behívás miként hajthatók végre a ló maximális együttműködésével.  A látogatásunkról készült dupla epizód első része már elérhető YouTube csatornánkon.

A kamera mellett, a jegyzetfüzetet sem hagytuk otthon. A Pegazus – a lovasok lapja áprilisi számában találhattok egy izgalmas interjút Gyurival, amelyben olyan kérdésekre kerestük a választ, mint, hogy: Meg lehet-e tanulni „lóul”, vagy hogy Hogyan építhető ki a ló és lovas közötti bizalom?

Érdekelt minket az is, hogy Gyuri szerint mi a legalapvetőbb hibája a jelen lovas emberének?

„Semmiképpen nem vonnék le általános következtetéseket, de úgy gondolom, a legnagyobb hiányosság, amivel a többség nem szeret sokat bajlódni, az az alapok megtanítása. Az emberek rögtön nagy, látványos dolgokban gondolkoznak és megfeledkeznek a kisebb, de annál jelentőségteljesebb gyakorlatokról.

Amennyiben egy lónak megtanítják az elindítást, megállítást, hátralépést, a fordulási feladatokat és a három jármódban való, önhordó, tökéletesen együttműködő, harmonikus mozgást úgy, hogy azokat hátról és földről egyaránt, a legapróbb jelzésre, bármilyen extrém körülmények között el tudja végezni, az már varázslatos.

Ezzel a pár gyakorlattal egy szabadidőlovas egy életen át el tud problémamentesen lovagolni úgy, hogy fülig ér a szája. Tévedés azt feltételezni, hogy sokkal nagyobb örömet okozhat az, hogyha a ló ezer és egy magasabb szinttű feladatra képes, miközben az alapok hiányoznak nála és emiatt a gazdája folyamatosan csak küzd vele. Lehet, hogy így is el tudnak érni egy-két jó versenyeredményt vagy készítenek pár klassz fotót a közösségi médiába, de hogy túl sok öröm és összhang nincs a kapcsolatukban, abban biztos vagyok.”

FONTOS: A kobak viselése balesetvédelmi okokból minden lóra üléskor erősen ajánlott. A felvételeken szereplő lovasok saját felelősségükre álltak el a használatától.
Forrás: Pegazus

Magazin ajánló: