A leggyengébb láncszem
A termesztési költségek növekedése feltételezi, vagy inkább megköveteli a változtatást. A termesztési folyamat erős láncszeme a gépesítés, hiszen minden szükséges gép, eszköz rendelkezésre áll. A korszerű genetikai alapok is elérhetők, és információkban sincs hiány, minden adatot beszerezhetünk, hogy még jobban megismerjük például a talajainkat és eredményesebben termeszthessünk.
Ennek pedig a termelők és feldolgozók közti bizalmatlanság is az oka. Ha a termelő nem biztos benne, hogy a többlettermést átveszi a feldolgozó, inkább nem költ többet. Pedig így is alacsony a tápanyag-felhasználásunk európai viszonylatban, csupán körülbelül a felét juttattuk ki például a Hollandiában szokásos mennyiségnek, és messze előttünk járnak a feldolgozóipari zöldségtermesztésben vezető franciák, belgák, spanyolok. Márpedig kutatások is igazolják, hogy intenzív termesztéssel az évjárathatás számottevően csökkenthető, illetve csak is így mérsékelhető. A tápanyag-ellátásban még vannak tartalékok, ehhez azonban át kell térni a mai kornak megfelelő technológiára és készítményekre.
Terület alapján elsők
A csemegekukorica nemzetközi termelési és piaci trendjeit Conrado Rodriguez, a Vilmorin (a Limagrain leányvállalata) regionális értékesítési igazgatója mutatta be Sebesta Péter, az MHKSZ elnökének tolmácsolásával. A szakembertől megtudtuk, hogy
Néhány alapanyaghiányos év után 4,5%-os többlettermést értek el. Továbbra is mi voltunk az unió vezető csemegekukorica-termelő országa, már ami a területnagyságot illeti (29 ezer hektár).
Magyarországon tizenöt üzemben dolgoznak fel csemegekukoricát, 70%-ban konzerv, 30%-ban fagyasztott áru készül. Tavaly túlteljesítettük a tervet a 290 ezer tonna terméssel. Az utóbbi két évben azonban nálunk 25%-kal növekedett a termelési költség, és így az már megközelíti a franciaországi árakat.
