Ha azt mondom, fekete hidegvérű ötösfogat, mellette négy csikóval, vagy öt vegyes, fekete és szürke hidegvérű ló egy szekér elé fogva, szerintem mindenki, aki már járt Kaposváron vagy Hódmezővásárhelyen az állattenyésztési kiállításon, tudni fogja, melyik fogatról beszélek.

László nagypapája fuvaros volt, az ő igáslovai húzták azt a szekeret, amelyet unokája a mai napig őriz a saját, édesapjától örökölt kis kocsimúzeumában, és persze a család kötődése a hidegvérű lovakhoz is innen eredeztethető. A lótenyésztést viszont az édesapja kezdte el úgy harminc évvel ezelőtt, László pedig az ő nyomdokaiba lépett.

A tenyészet

– Édesapám 6-8 lóval kezdte. Jelenleg harminc tenyészkancám van, plusz az éves és kétéves csikók. Két színt tenyésztek, szürkét és feketét. Édesapám kezdte el a magyar hidegvérű kancákat percheron ménekkel fedeztetni. Az így született 50%-ban magyar hidegvérű, 50%-ban percheron lovak ugyanis színben és méretben is piacképesebbek. Ezek magasabbak, hosszabb derekúak, ráadásul nekünk ez a típus jobban is tetszik. Ugyan e lovak után nem jár őshonos támogatás, de a piacon jól el lehet őket adni.

Lászlóék mind belföldre, mind külföldre értékesítenek. Néha akad olyan vevő, aki igásállatnak szánja, de leginkább hobbilónak, illetve továbbtenyésztésre veszik.

De hogy számára – édesapja örökségének ápolásán túl – mekkora szerelem is a hidegvérű ló, jól mutatja, részt vesz a nagy kiállításokon, ami pedig biztos nem olcsó mulatság. Viszik a lovakat, a kocsit, és az ellátásukhoz, felkészítésükhöz, kicsinosításukhoz és bemuta­tásukhoz szükséges 5-6 embert is. Úgy hallottam, hogy a társaság jól érzi magát az ilyen alkalmakon, és egy-egy ilyen bemutató arra is jó, hogy László erősítse szakmai kapcsolatait és meggyőződjön arról, hogy jó úton jár annak ellenére, hogy idegen fajtát keresztez az őshonos magyar hidegvérűvel.

A magyar hidegvérű tenyésztése

A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület – amelynek László is tagja – tenyésztési programjának a célja a magyar hidegvérű fajta fenntartása és a génállomány megőrzése ugyanúgy, mint az állomány minőségi javítása, nemesítése.

Ahogy azt már László említette, édesapja és ő is percheron ménekkel javítja piacosabb irányba az állományát, így a csikók már nem számítanak őshonosnak. Pedig a francia fajta nem idegen a vérvonalban, a 19. század vége felé a más hidegvérű fajták mellett clydesdali és percheron ménekkel próbálták javítani a hazai állományt, míg a 20. század elején a belga-ardenni fajta lett elfogadott a nemesítő szerepre.

Magyar hidegvérű nukleuszként azok az egyedek elfogadottak, melyek származásában a negyedik ősi sorban legfeljebb öt (az idők folyamán cseppvérkeresztezésre használt) ős szerepel. A magyar hidegvérű nukleusz egyed negyedik ősi sorában cseppvérkeresztezésre használt és/vagy ismeretlen ős aránya nem haladhatja meg a 31,25%-ot. A melegvérű ős viszont kizárt. Ezen számítás alapján egyébként Lászlónak is van néhány őshonosnak számító lova.